De Niro-nak jól áll a visszafogott nyugdíjas szerep

Hirdetés

 

Robert De Niro-t mindenki úgy ismeri, mint a gengszterfilmek császára, akinek minden a kisujjában van, ha a műfajról van szó, köszönhetően olyan rendezőknek, mint Francis Ford Coppola vagy Martin Scorsese. De! 1999-ben éles váltás következett be pályafutásában, olyanra szánta rá magát, amire senki se gondolt: egy vígjáték főszereplője lett, mégpedig nem is akármilyen vígjátéké, Billy Crystal oldalán alakított egy pánikrohammal küszködő maffiafőnököt, vagyis valami köze mégis maradt a jól bevált recepthez. Ez volt a “Csak egy kis pánik”, mely elsöprő sikert hozott, a 180 fokos fordulat ellenére is. Egy évvel később ezt meglovagolva De Niro újabb komédiához adta tudományát, és elkészült a 2000-es évek alapvígjátéka, az “Apádra ütök”, mely mégnagyobbat szólt, mint elődje, olyannyira, hogy innentől kezdték elárasztani hasonló szerepekkel. Így esett, hogy most, 2015-ben is egy, alvilágtól teljesen távol álló filmben mutathatja meg, a skatulya már nem illik rá.

Hirdetés

Nancy Meyers olyan filmek után, mint a “Mi kell a nőnek?” vagy a “Minden végzet nehéz”, elkészített egy keserédes vígjátékot, melynek két főszereplője között 40 évnyi szakadék tátong. Ben Whitaker (Robert De Niro) egy unatkozó, tettre kész nyugdíjas, aki jelentkezik arra a gyakornokprogramra, amit Jules Ostin (Anne Hathaway) cége hírdet meg. Szerencsénkre Ben könnyedén veszi a felvételi akadályait, igazi ‘Old School’ módon kezd bele az új munkába, azaz eleinte a semmittevésbe. De ez nem veszi el a kedvét attól, hogy mindig a dolgok pozitív oldalát lássa, fejlődjön és keresse a segítségnyújtás minden lehetőségét. Így kerül közelebbi kapcsolatba mindenkivel a cégnél, beleértve Jules-t is, aki a kezdeti súrlódások után igazi jó barátként tekint az idős gyakornokra.

Jules karaktere a folyton dolgozó, a magánéletre (kislányára és férjére) és alvásra időt szakítani képtelen kemény nő, aki kétségbeesetten keresi a boldogságot, ami főnöki pozíciójának betöltése óta sorra elkerüli. Emiatt olyan döntés meghozatalára kényszerül, ami alapjaiban változtathatja meg mind cége, mind családja életét. De ezzel a döntéssel egyedül nem képes boldogulni, és itt jön a képbe a tapasztalt vén róka, Ben, aki mindig tudja, a megfelelő pillanatban mit kell mondania. Jókor van jó helyen, ötletes, meglepő tanácsaival gördülékennyé, fesztelenné varázsolja a dolgos hétköznapokat.

Meyers filmje a könnyed, kellemes szórakozás mintája, mert ugyan már előre sejthető, hová fogunk kilyukadni, mégis az odáig megtett út oly szórakoztató, hogy észre sem akarjuk venni azokat a bizonyos jeleket. De Niro gesztusai, mimikája felpezsdít, Hathaway folyton idegeskedő, de alapjában véve szerethető karaktere a végén csöppet túljátszott, a mellékszerepekben feltűnő munkatársak apróbb jelenései (köztük René Russo jól eltalált masszőzterapeutája) plusz színt és poénforrásokat visznek a cselekménybe.

Egy szó, mint száz, aki egy vidám kikapcsolódásra vágyik egy hosszú nap után, annak bátran ajánlom ellazulásképpen “A kezdőt”!

A kezdő (The Intern)
Hazai bemutató: 2015. szeptember 24.
Forgalmazza: InterCom

Írta: Bártfai Balázs, 2015. szeptember 29.

Mondd el a véleményed

Kutyabolond etológus, raprajongó és a nők bálványa

Pataky Péter az extrém sportok szerelmese