Egy intuitív hobbiszakács – Interjú Lukács Péterrel, a Konyhafőnök versenyzőjével

Hirdetés

Mesélne nekem arról, mit csinált Ön a műsor előtt a gasztronómia terén?

Van egy saját blogom, a  Műkedvelő Hedonista.Ezt az egészíti ki, hogy körülbelül három éve, ha tehetem, és időm engedi, akkor megyek profi konyhára tanulni, hogy nálam okosabb emberekkel találkozzak, és elsajátítsak, amennyit csak tudok, a nem otthoni főzésről.

212Fotó: RTL Klub

Hirdetés

Mondhatjuk, hogy végül is a Konyhafőnökbe is elsősorban nem is annyira a megmérettetés, hanem a tanulás vágyától fűtve ment elsősorban?

Egyáltalán nem. Mivel ez egy új műsor volt, nem lehetett tudni semmit a verseny menetéről. Engem a megmérettetés és az ismertség inkább vonzott.

Elnézve a honlapját, nagyon színes a főzési palettája. Van kedvenc? Melyik konyha/mely konyhák állnak közel a szívéhez?

Legközelebb az ázsiai konyha áll hozzám, de mindenfélét főzök. A recepteket nem másolom, hanem magam találom ki őket. Nagyrészt csak alapul veszem egy-egy konyha sajátosságait.

Ha alapanyagokról beszélünk, melyek a kedvencei?

A kék úszórák, a kacsanyelv, fokhagymaszár, bétel bors levél, friss zöldbors, pandan levél, lótuszgyökér, friss kurkuma, igen hosszú a kedvenc lista.

Említette és olvasom a honlapján is, hogy nagyon szeret receptek nélkül, intuitíven főzni… Hogy lehet ilyenkor garantálni, hogy egy – adott esetben méregdrága- dolog ne vesszen kárba? De kérdezhetném azt is, hogy általában is be szokott jönni, amikor a megérzéseire hallgat?

Talán az előbb felsoroltakból sokan azt hiszik rólam, hogy rengeteget költök alapanyagra, de ez tévedés. Attól, hogy különleges, vagy ritka valami, még nem feltétlenül drága, de tény, hogy utánajárást, időt és energiát igényel a beszerzés. Ritkán tévedek akkorát, hogy bármi kárba veszne, legfeljebb nem nyűgözöm le vele magam és a környezetem. Már mondhatom, elég nagy a rutinom, másrészt megérzem, ha esetleg rossz úton járok. Jellemzően akkor rontok, ha nem akarok főzni, de valami miatt kell. Közel 20-25 éve intuitíven főzök. A műsor középdöntőjének elejétől beteg voltam, mellhártya-gyulladással mentem a döntőig. Szinte semmi ízt és illatot nem éreztem, csakis megérzésből főztem. Vagy például: hat évig nem ettem húst, de jöttek hozzám vendégek, akiknek húsos ételt készítettem. Soha nem kóstoltam bele. És szerették! Természetesen sok-sok kipróbált íz van a fejemben, amiket párosítok, újragondolok. Valójában agyban dől el az étel íze. A fejemben születik meg a kombináció, így, ha nem is tudom előre, mit fogok csinálni, de az, ami végül elkészül, nem rögtönzés, mert előtte már úgymond fejben elkészítem.

Ha meg kellene fogalmazni, mi az Ön hitvallása, ars poeticája a főzéssel kapcsolatban, mit mondana?

Élvezd a főzést és nevess közben sokat! Próbálj ki mindent és légy bátor! Feszegesd a határaidat, az visz előre!

FHA_4395Fotó: RTL Klub

Olvastam, hogy az ázsiai konyha a nagy szerelem a főzés terén. Járt már egyébként Ázsiában?

Képzelje, soha életemben, de egy vacsoraesten megkóstolta a banánvirág salátámat egy thai hölgy, aki azt mondta rá, hogy a gyermekkorát idézi. Valahogy érzem ezt a világot. Tudom, ez furán hangzik, de így van. Amióta Wang mester egy versenyen megkóstolta a főztömet, mindig odajön köszönni, ha összefutunk valahol. Nekem ez nagy elismerés. Emlékszem, jócskán bólogatott és háromszor is élvezettel megkóstolta.

Ha már Wang mestert említette, – a zsűritagok közül, illetve rajtuk kívül ki az, akinek a szavára ad? Kik a nagy gasztronómiai példaképek?

A zsűritagok közül Vajda Pierre-t kedveltem leginkább. Illetve, most került elő hétvégén, vagy húsz év után az a szakács barátom, akit említek a blogomon, aki a Vörös Sárkányban dolgozott. Ő indított el az utamon. Rajta kívül, akinek a munkához való viszonyát és emberi hozzáállását szeretem, az Gaál László, aki az olasz nagykövet séfje. Vagy ott van Wolf András, a Salon Étteremből.De említhetném még  Vass Ildikó séfet, akitől a szervezés és catering terén lestem el a legtöbbet. A külföldiek közül pedig Heston Blumenthal a vagánysága miatt.

Olvastam, hogy régebben, még amikor nem volt szabad külföldre járni, a baráti körében nagyon kedvelt volt a kínai konyha. Mit gondol, miért épp a kínai?

Talán azért, mert a Vörös Sárkány majd’ teljes étlapját meg tudtam főzni. Ráadásul ügyesen!

Volt olyan hozzávaló, amit a műsorban látott “testközelben” először? Ha igen, akkor, ha megkérdezhetem, mi volt az ?

Ott is elmondtam, hogy bármily’ meglepő, például rakott krumplit ott készítettem először. Sőt, frankfurti levest is. Nekem ez nem ciki. Amúgy a családban nálunk ezek nem annyira „divatos” ételek, de szeretem. Persze nem látom, mi nehéz lenne egy rakott krumpliban. Két hete is ettünk, de azt sem én csináltam. Ám a műsorban egy kicsit ezen is variáltunk, modern kifejezéssel: újragondoltuk. Én azért is főzök otthon, mert kísérletezek közben. Csak akkor készítem el ugyanazt kétszer, ha a család kéri. Minden alkalommal mást készítek, engem ez éltet. És azért is főzök, hogy olyan ételeket kóstolhassak meg, amiket étteremben nem kapok meg.

Végülis mondhatjuk, hogy hagyományos, úgyszólván “kommersz” ételeket, mint egy rakott krumpli, krumplistészta, vagy egy egyszerű tökfőzelék, Önnek nem esik jól főzni?

De készítek ilyeneket is, viszont nem posztolom őket. Tökfőzeléket szerintem mindenki tud csinálni! Minek írjam meg az ezredik receptet?! De például a finomfőzelékem, amit kissé átalakítottam, felkerült, vagy a lecsó, egy teljesen más technológiával is. Ha jól emlékszem, a Tavi lecsó -a receptért tisztelt Olvasó, kérem, kattintson a linkre, a szerk. – nevet adtam neki. Ha pörköltet készítek, az sem kerül fel, de az említett tökfőzelék is készült már nálam számos alkalommal.

Gondolt esetleg arra, hogy Stahl Judithoz, aki híradósból lett sztárszakács, vagy Frank Júliához…stb. hasonlóan Ön is esetleg szakácskönyvírásba fogjon? Illetve ha kapna ilyen saját műsorfelkérést, elfogadná?

Jó ötlet! Természetes elfogadnám. A könyvírás pedig már rég megfogalmazódott bennem. Talán egyszer az is valóra válik.

Miben lenne más az Ön szakácskönyve, mint a pályatársaké?

Az alapanyag-használatban és abban, hogy nem okvetlenül az adagokhoz való mennyiségeket írnám le, hanem ízharmóniákat mesélnék el, mint a blogon. És valószínűleg a könyvben is sokat sztoriznék mindenféle vicces konyhai szituációról.

Talán annyit még elmesélek, hogy amióta a műsor véget ért, van néhány vacsoraest a hátam mögött. Felkérésre tartottam már oktatást főzőiskolában(Inyencház Főzőiskola, Szentendre – http://www.inyenchaz.hu/ – a szerk.) és vezettem főzős csapatépítőt.

Itt a műsor keretében tanultak étel-ital párosítást(modern, angol kifejezéssel élve, food pairinget) is? Vagy azt kvázi alapnak tekintették?

Nem igazán. Tanultunk viszont, amikor a profi vendégséfek(Zsidai Roy  és Pataky Pétera szerk.) megmutatták, miként készítik az ételeket és nekünk azt kellett lemásolnunk.

Ha már itt tartunk, tényleg, azt gondolná az ember, hogy amikor lemásolni kellett egy tökéletes ételt, az nem olyan nehéz, hiszen csak másolni kell…Gondolom, ez azért nem ennyire egyértelmű…

Nem volt egyszerű, mert zömében csak messziről nézhettük. És nem olyan könnyű ám visszaemlékezni minden apró részletre stressz alatt!Ráadásul nem is vagyok képzett szakács.

A vendégséfek  jelenléte a műsorban szakmai szempontból mennyi pluszt adott Önnek a műsorban? Tanult tőlük valamit?

Igen, például a vajmártást. Addig nem készítettem, bár sűrítettem már vajjal. A többi, amit mutattak, általában nem volt új nekem.

Egyébként látta a műsor előtt annak valamelyik külföldi klónját a tv-ben?

Tudatosan nem néztem meg alaposan a hasonló külföldi adásokat. Az egész versenyhez úgy álltam, hogy semmi sem lephet meg, mert mindent elképzelhetőnek tartok. Tulajdonképpen így is történt, de nem akartam előítéletes lenni.

Így utólag azért gondolom csak látott belőle epizódokat, részleteket…

Minimálisat. Eléggé más volt…

Miben volt más?

Talán bővebb alapanyag választék volt, és volt külső helyszín. Olyan érdekes feladatok, mint például száz embernek kellett ebédet adni egy büfékocsiból. A versenyzőkkel sokszor beszélgetett a zsűri, interaktívabb volt a kapcsolat főzés közben is. Itt zömében csak ők beszéltek, mi nem igazán. De talán, ha lesznek újabb részek… Úgy tudom, már lehet jelentkezni a következő műsorba.

Ha már a műsor jövőjét szóba hozta, beszéljünk egy kicsit az Ön terveiről is.Mi mindent szeretne elérni, megvalósítani a jövőben?

A további tervekről annyit, hogy tervezek vacsoraesteket két ismert étteremben(Budai Gesztenyés , illetve Garibaldi Étterem és Bisztró) és egy főzőiskolában fogok kurzusokat tartani.De tervezünk lakomát a Kecskevilág Farmmal is. Illetve vannak további terveim is, de ezek még nem publikusak. A Műkedvelő Hedonista Facebook oldalán és a blogomon minden eseményről beszámolok.

Köszönöm szépen az interjút!

Széles L. Gábor
2014.10.23.

 

 

Mondd el a véleményed

Berki oroszokkal üzletelne…

Tények Este teljes adás, 2014.10.22. szerda