Gengszterzsaruk – Gerard Butler mocskos zsaruvá válik – Kritika

Gerard Butler a főszereplője a “Gengszterzsaruk” című kriminek, ami Los Angelesben játszódik. A várost tartják a bankrablások fővárosának, ezért is lett az eredeti cím “Den of Thieves”.

A film azonnal egy rablógyilkossággal indít, mégpedig egy páncélautót rabolnak el, közben pedig jó pár biztonsági őrt és rendőrt hidegre tesznek, plusz az egyik támadó is a földön végzi.

Az akciódús kezdő képsorok után a film átmegy drámába, próbál élethűen, a valóságtól nem elrugaszkodva bemutatni olyan eseményeket, mikor is egy zsaru családi élete felbomlik (itt konkrétan a Gerard Butler által megformált főkopóról van szó), vagy a maszkos banditák arcot, de legfőképp személyiséget kapnak. És itt van az érdekesség: míg a magukat Gengszterzsaruknak nevező, kíméletlen “Sheriffekről” szinte semmit nem tudunk meg (némelyiküknek még a nevét sem halljuk tisztán), addig a valódi gengszterek életébe már inkább enged bepillantást a rendező. És ez nálam ahhoz vezetett, bármennyire is furcsa, hogy a rablókkal kezdtem szimpatizálni. Mert hiába rosszfiúk ők, ha bőven eleget megtudunk a múltjukról, arról, hogy miben a legjobbak (mint kiderül, katonák voltak, ki-ki a maga szakterületének legjobbja), pár perc erejéig betekintést engednek a hétköznapjaikba is (gondolok itt a 50 Cent alakította bűnöző esetére, mikor a 16 éves lányát bálba akarja vinni egy jól nevelt fiú, akit a Bad Boys II hagyományaira emlékezvén dádáznak meg apuci és gyúrós barátai).

A gengszterzsaruk valójában a Sheriffi Hivatal tagjai, akiket Különleges illetve Kiemelt nyomozóknak, egységnek neveznek mind a rendőrség, mind a bűnözők körében. S hogy ebből a csapatból csupán a Gerard Butler által játszott Nick Flanagant ismerjük meg minimálisan, azt mutatja, hogy a rendező nem a rendőri oldalt akarta középpontba állítani. A film főszereplője ugyanis egy lehetetlennek tűnő rablás megtervezése és kivitelezése.

A bankrablók főnöke, Merrimen (Pablo Schreiber) találékony hozzáállásával szimpatikusabbnak hat, mint Gerard Butler kőkeménynek tűnő, feleségét megcsaló, kétgyermekes apaként. Ezért érzem úgy, hogy a magyar cím végül is találó, mert itt valójában a rendőrök a rosszfiúk. Kiderül például, hogy a bűnözők civileket nem ölnek, csak egyenruhás rendőröket és “szekusokat”, s emiatt maga a főzsaru sem nevezi őket bűnözőknek, helyette vérbeli profikká avanzsálja a bandát.

A “Gengszterzsaruk” nézése közben olyan filmek jutottak eszembe, mint a “Sicario – A bérgyilkos”, mert kissé visszafogott tempóban, életszagúan tálalta az eseményeket, vagy a “Heat – Szemtől szemben”, mert a nagy lövöldözős jelenetekről véletlenül Robert De Niro és csapatának akciója ugrott be, melyek alatt semmi zene nem szólt, csupán a fegyverek visszhangzó robaja és a sikolyok keltettek hangorkánt.

Christian Gudegast rendezőként ezzel a filmjével debütált, holott iróként már részt vett olyan filmek elkészítésében, mint a “Túl mindenen” vagy a “Támadás a Fehér Ház ellen: London ostroma”. S mivel ekkora terhet vett a vállára, túl sok mindennek meg akart felelni, ezért olyan hibákba esett, mint a kapkodás: egyszerre akarta megmutatni egy ember érző és kegyetlen oldalát (például Gerard Butler sírós jelenete, mely annyira hatásvadászra sikeredett, hogy egyszerűen nem tudtam elhinni neki, hogy komolyan gondolja ezeket az érzelmeket, legfőképp mivel kb 3 másodperc alatt lezajlik a jelenet, majd megy tovább, mintha mi sem történt volna).

S ugyan vannak hiányosságok a történetvezetésben (olyan jelenetek kihagyása, melyek segítenének a cselekmény megértésében), mégis ajánlom azoknak, akik krimire vágynak, nem pedig úton-útfélen robbanó autókra, helikopterekre…stb. Akik a hihető akciókat tartják előnyben, s a drámától sem visszakoznak. Na, ez a film nekik készült.

Gengszterzsaruk
Eredeti cím: Den of Thieves
Hazai mozipremier: 2018. január 18.
Forgalmazza: Freeman Film
Főszereplők: Gerard Butler, Pablo Schreiber, Curtis “50 Cent” Jackson, O’Shea Jackson Jr., Dawn Olivieri, Evan Jones, Meadow Williams
Rendezte: Christian Gudegast
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott

Írta: Bártfai Balázs, 2018. január 18.

Ez a webhely a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ. Részletek

Egy EU-s tövény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal cookikat használ. Ha ezzel nem értessz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookik tárolását!

Zár