“A zenei világom olyan, mint egy utazás” -Interjú Puskás Mátyással

Puskás Mátyás
Hirdetés
Hirdetés
Puskás Mátyás
Puskás Mátyás

Mesélnél nekem egy kicsit arról, egyáltalán hogyan keveredtél egyáltalán bele a filmzene-készítés világába?

Ez a történet egy régi szintetizátorral kezdődött. Elkezdtem rajt pötyögni, majd szép lassan hallás után megtanultam pár darabot, majd elkezdtem sajátokat írni. Fél év alatt körülbelül elkészült 10 saját darab, és egyre inkább nyitni kezdtem a többszólamú, többhangszeres darabok felé, itt jött az ötlet, hogy én ezzel, filmzeneírással szeretnék foglalkozni. Idő közben megismertem Boros Ferenc rendező urat, akivel jó kapcsolatot építettünk ki, innen pedig már könnyű volt az utam, ő kért fel a készülő filmjéhez zeneszerzőnek. Így csöppentem ebbe a világba.

Hogyan készül egy-egy ilyen filmzene “belülről”? Kaphatnánk egy kis betekintést a kulisszák mögé?

Hirdetés

Az alkotási folyamat egészen egyszerű. Úgy gondolom, mindenki abban a műben tudja megtalálni magát, vagy tud vele egy húron pendülni, ami olyan érzéseket közvetít kép vagy hang formájában, amit már éreztünk vagy át is éltünk. Én a teljes film előtt csak pár képkockát láttam, hogy körülbelül milyen hangulatú filmre számítsak. Ehhez raktam hozzá mindazt, amit számomra azok az érzések jelentenek. Például volt egy temetős jelenet, itt bennem leginkább az emlékezés és az emlékek keserédes harmóniája tört elő, ebből született a Sirató című darab.

Milyen visszajelzéseket kaptál?

Öröm volt látni és hallani a bemutatón is, illetve utána is a pozitív visszajelzéseket. Egy pesti producer figyelmét is felkeltették a darabok, úgyhogy sikerként éltem meg a történetet.

Ha meg kellene fogalmazni, milyen Puskás Mátyás zenei világa?

A zenei világom jellemzése elég nehéz kérdés. Én úgy élem meg ezeket, mint egy utazás, a halktól a hangosig, az ürestől a teljesig.  A zongoradarabokból kifolyólag ezekben is többnyire a zongora az iránymutató hangszer, bár elsődleges szerepe inkább a vonós szekciónak van. A tamok dübörgése elengedhetetlen kellék, attól lesz számomra emberibb a mű, mintha sok-sok szív egyszerre dobbanna. Összegezve tehát a zenei világom kissé melankolikus, inkább a minimalizmus tökéletesítésére törekszik, mintsem gigantikus polifonikus elemekre.

Hol hallhatják az érdeklődők e filmzenéket a közeljövőben?

Terveim közt szerepel, hogy egy élőhangszeres koncertet szervezzek , viszont ehhez megfelelő helyet és zenészeket kell még találni, de nagyon boldog lennék, ha összejönne. Ezenkívül hamarosan youtube-ra is felkerül A gyárépítő című film teljes zenéje.

Mondd el a véleményed

Egy könyv a zenéhez: Sándor András – Szenvedélyek hálójában

Valentina titka – 48. rész