Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este.
Az idén 106 056 fiatal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly 95 445 volt): 69 727-en alapképzésre, 9763-an osztatlan képzésre, 21 595-en mesterképzésre, 4971-en felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en adtak be kérelmet. Az előző évhez képest növekedés volt megfigyelhető minden képzési területen.
Összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező pedig átlagosan 3,4 jelentkezést adott be. A legnépszerűbb képzőhely az ELTE.
Így születnek a ponthatárok
A ponthatárok a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával kerülnek meghatározásra. Az Educatio Nonprofit Kft. az informatikai hátteret, a ponthatárok megállapításához használt informatikai algoritmust biztosítja.
Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. A felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkezők számára a minimális ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.
