Meglepő érdekesség rovatunkban a Egri csillagok filmről közlünk információkat.
A filmváltozat számos helyen hajtott végre kisebb-nagyobb változtatásokat Gárdonyi Géza közismert történetén. A nyitókép nem a patakban fürdőző két gyermek, hanem Szulejmán szultán (Major Tamás), akit rituálisan felöltöztetnek a sátrában. Ezt követően látható Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba esésének története. Gergő azonban még aznap este Vicuskával és két lóval együtt megszökik Jumurdzsák táborából. A kisfiú beszámolója után Dobó István (Sinkovits Imre) és csapata a többi magyar fogoly kiszabadítására indul.
Jumurdzsák (Bárdy György) a támadás során nyílvesszőt kap a hátába, de túléli, Gergő viszont a török lovával együtt elvitte a férfi amulettgyűrűjét, amit a történet hátralevő részében a félszemű janicsár lázasan keres.
A film teljesen mellőzi Gábor pap figuráját (a regényben ő kegyelmez meg Jumurdzsáknak, és ő veszi el tőle a gyűrűt, amit aztán egy levél kíséretében Gergőnek ad), és a szultán elleni merényletkísérlet is kimarad.
A következő epizód már 1541-ben Buda váránál játszódik: Gergely (Kovács István) Török Bálint (Bessenyei Ferenc) apródjaként kíséri urát Szulejmán táborába, a kisded király, János Zsigmond kíséretében. Eközben a törökök csellel elfoglalják Budát, Török Bálintot a szultán fogságba ejti és Isztambulba hurcolja, az özvegy királynét, Izabellát (Ruttkai Éva) pedig a gyermek királlyal együtt Erdélybe küldi.
Az ő egyik udvarhölgye Cecey Éva is. Rövid epizódot követően – amelyben Mekcsey (Bitskey Tibor) és Gergely becsületbeli párbajt vívnak, majd megegyeznek, hogy együtt megpróbálják Török Bálintot kiszabadítani a fogságból – Gergely is követi Évát Gyalu várába, ahol megérkezésekor tudja meg, hogy Éva éppen házasodni készül a királyné akaratából.
Minden idők legnépszerűbb színes, szélesvásznú magyar történelmi kalandfilmje, az Egri csillagok már betöltötte negyvenedik „életévét”, a hozzá fűződő legendákat azonban még mindig szívesen idézgetjük.
A legnagyobb sikertörténet
Gárdonyi Géza regényének megjelenése után hatvanhét évvel, a film készítésekor Várkonyi Zoltán rendező és Nemeskürty István forgatókönyvíró megtalálták a legtermészetesebb utat a közönség szeméhez és szívéhez. Így hát a produkció emberek százezreit csalogatta a mozikba.
Nem csoda, ha az Egri csillagokat tekintik a háború utáni magyar filmgyártás legnagyobb sikertörténetének. Sőt, külföldön is hódított: Talizmán címen számos országban volt látható az elmúlt négy évtized alatt. A siker egyik titka, hogy azok a nézők, akik korábban már olvasták a regényt, nem csalódtak az 1968-ban forgatott filmben. Életszerűen peregnek előttünk a csatajelenetek, valamint a két ifjú, Bornemissza Gergő (Kovács István) és Cecey Éva (Venczel Vera) kalandokkal teli szerelmének kibontakozása.
A rendezői bravúrok mellett nagy feladat hárult Vayer Tamás díszlettervezőre, valamint Szász Endre grafikusra, akinek sajátos terveire épült a film. Utóbbi alkotó lovagolni is megtanult, csak azért, hogy a rekkenő hőségben naponta többször bejárhassa a forgatás hatalmas helyszíneit, s szemügyre vehesse a készülő vagy már felállított díszleteket.
30 meglepő érdekesség az Egri csillagok filmről összeállításunk folytatódik.
A legveszélyesebb artistamutatványokban és harci jelenetekben Ferdinandy Géza volt öttusabajnok és lelkes csapata segítette a színészeket, akik ugyancsak kivették részüket a hétpróbás feladatból. A harci jelenetekbe több mint hatezer pécsi kiskatonát vontak be, és ma már az is tudható, egyetlen magyar filmben sem szerepelt anynyi civil statiszta, mint az Egri csillagokban.
Megtörtént az is, hogy épp ebédszünetet adtak a szereplőknek, amikor véletlenül kigyulladt az – akkor még életveszélyes – egri vár mintájára megépített monstrum faszerkezete a pilisborosjenői határban. A várkapitányt, Dobó Istvánt alakító Sinkovits Imre rémülten téblábolt az égő deszkák között, és várta a rendező segítségét. Ekkor Várkonyi gondolt egyet, és mentés helyett mindenkit visszarendelt az égő díszletekre. A jelenet nagy veszély közepette, mégis élethűen játszódott.
A rendező leleményesen felmérte: ha eloltják a tüzet, kárba vész minden díszlet. Így inkább vállalta a balesetveszélyes helyzetet, s utasítására villámgyorsan indították a felvevőkamerákat. Amikor pedig a produkció kezdett valóban életveszélyessé válni, mindenkinek menekülnie kellett a lángok közül, s a tűzoltóké lett a terep. A stáb joggal ünnepelte a spontán született, ma is feledhetetlen jelenetet.
Bulgáriában is forgattak
Venczel Vera színművésznő gyönyörű, végzős főiskolásként nyerte el Cecey Éva szerepét 1968-ban. Az Ifjúsági Magazin című újság olvasói neki és Kovács Istvánnak adták a legtöbb szavazatot a főszerepekre – korábbi filmjeikben nyújtott parádés alakításaikért mindkét művész nagy népszerűségnek örvendett akkoriban is. Venczel Vera a forgatás minden percére és helyszínére boldogan emlékszik. A stáb a műtermeken és a hazai vidékeken kívül Bulgáriában is vett fel jeleneteket a három hónapos forgatás alatt.
Kovács István első közös filmszerepe Venczel Verával a Kárpáty Zoltán című filmben volt. Igaz, a sors úgy hozta, hogy már gyerekkorukban ismerték egymást, mivel Kovács István húga Venczel Vera barátnője volt. Ma is többen megkérdezik a színművésztől, vajon szövődött-e olyan szerelem közte és Venczel Vera közt, mint a filmvásznon? „Élethű volt minden alakításunk, de Verával csakis jó kollégák és barátok voltunk” – így a művész. S hogy miként élte meg a küzdelmes vitézéletet a filmben? Mosolyog a kérdésen – mert nem volt katona.
A film jeleneteinek egy részét Pilisborosjenő határában forgatták, ahol külön e célból felépítették az egri vár másolatát. A vár azóta pusztul, de ma is kedvelt turistacélpont.
Az Egri csillagok című film stábja hónapokon keresztül kereste azt a vidéket, amely közel fekszik a fővároshoz, s amelynek természeti adottságai hasonlítanak azokhoz, amelyekkel Eger rendelkezik. Először Nadap bizonyult a legideálisabb választásnak, de mivel az akkori honvédelmi miniszter vadászterülete közel feküdt a kis községhez, új helyszín után kellett keresniük, s így esett a választásuk Pilisborosjenőre és környékére. Itt épült meg végül a díszletvár.
Az 1968-as film apajpusztai forgatását rögtön az elején át kellett ütemezni, ugyanis a Vicuskát játszó gyermekszínész mumpszos lett.
A nagy távolságból filmezett jeleneteknél léggömbökkel helyettesítették az embereket.
A forgatásról megszökött egy teve, amelyet csak egy nappal később, a csillaghegyi strandon sikerült elcsípni.
A film színészei hatalmas népszerűségnek örvendtek: Benkő Péter 22 ezer, Kovács István pedig 27 ezer rajongói, illetve szerelmes levelet kapott egyetlen nyár alatt.
Forró ólom és olvasztott szurok helyett jéggel kevert fekete masszát öntöttek a törököknek öltözött statiszták nyakába, ami a tikkasztóan meleg nyári napokon sokkal inkább áldás volt a számukra, mint bosszúság.
Az Egri csillagok külföldre exportált verziójának filmszalagja csaknem 1000 méterrel volt rövidebb az eredetitől.
Az ostromjelenetek hitelességének biztosítására eredetileg kiválasztott történész a forgatás ideje alatt épp szovjetuniói továbbképzésen volt, ezért helyette Nagy Kálmánt, a Don-kanyart is megjárt utolsó harcoló huszártisztet kérték föl, aki abban az időben politikailag mellőzött személy volt.
Az Egri csillagok a mai napig a legnézettebb filmnek számít Magyarországon: összesen 18 millióan váltottak rá jegyet a mozikban.
A kétrészes film összköltségvetése 45 millió forintot volt – az eredetileg tervezett 19 millió helyett.
Ez a cikk 30 meglepő érdekesség az Egri csillagok filmről először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.
