Ismét igényes és varázslatos előadást láthattunk a Békéscsabai Jókai Színház előadásában.
Hét órakor a RaM Colosseumban megkezdődött a bosszúkeringő. Mi is ott voltunk és megnéztük az Alexander Dumas regényéből készült musicalt, a Monte Cristo grófját.
Adott egy fiatal, tehetséges tengerész, Edmond Dantes. Élete a lehető legszerencsésebben alakul. Miután a „Pharaon” (a hajó, ahol szolgál) kapitánya meghal, megörökli hűsége jutalmául a rangot. Gyönyörű jegyese, a fiatal katalán lány, Mercedes. Már a kézfogóra készülnek, amikor az újdonsült kapitányt váratlanul letartóztatják. Nem dulakodik, nem küzd. Együttműködik, hiszen tudja, ártatlan… de akkor feltenném a kérdést: Miért csak sok-sok év után látja meg újra a napvilágot?
Az ok egyszerű: féltékenység és irígység. Ez a két emberi tulajdonság nagyúr. Mercedes férjhez megy, méghozzá Edmond barátjához, Fernandhoz, akitől fia is születik. Társaságukban van Villefort jegyző és Danglars, a bankár is. Eme férfiak új életet kezdtek Párizsban, felépítették saját „világukat” és fényűző társasági életet élnek, amíg fel nem bukkan az egész világon ismert Monte Cristo grófja. Mindenhol szívesen fogadják, a gróf nagyon vagyonos.
A titokzatos nemes ember érkezésével felbolydul minden. Három haláleset történik, amely a grófhoz fűződik… kiderül Morcert grófjáról (Fernandról), hogy rangját megvásárolta, önkezével vet véget az életének. Villefort jegyzőt leszúrják, és a bankár is meghal. Ők hárman a cinkostársak. Egykor egy ember eltávolításával változott meg az életük, ez az ember pedig nem más, mint a fiatal Dantes. Edmond viszont halott… vagy mégsem? Monte Cristo grófjának valódi kilétét csak az egykori ara, Mercedes ismeri fel. „Megtalálja” holtnak hitt jegyesét. A „halott” Edmond visszatér megbosszulni az If várában elszenvedett hosszú éveket. A viszontlátás fájdalmas és keserves. Igen, újra látják egymást, majd a történet egyik utolsó momentuma következik, Monte Cristo párbaja Mercedes fiával. A párbaj végkifejlete nem derül ki a darabból, mert a történet visszakanyarodik a „megváltáshoz”, azaz a Szabadság megváltásához, Edmond Dantes szökéséhez.
Miről is szól ez a musical? Tipikus szerelem, ármány és bosszú story? Sokkal több, mint egy argentin szappanopera. Elgondolkoztat. A fiatal ifjú, aki tele volt reményekkel, vágyakkal, célokkal, szerelemmel „meghal” és egykori lényéből újraéled egy bosszúszomjas, meglett férfi… a „bosszú angyala” vagy ahogy az előadásban is említik a „Gondviselés”. Ez élteti. Jól játszik… hisz az „élet egy örült nagy játék”, amiben nem mindegy, hogy „Te játszol vagy veled játszanak”. Edmond tudott játszani és elérte a célját.
A Monte Cristo grófja musical maximálisan élvezhető mindenki számára. A díszlet és a színek ámulatba ejtenek, a dalok hangulatba hoznak és érzékeltetik veled a vidámságot, a pattanásig feszülő puskaporos hangulatot – egyszóval mindent. A szereplők nagyszerűek. Szomor György (Edmond Dantes, Monte Cristo grófja) akinek hangjától borsódzik az ember háta, mert annyira szuper, de említhetem a Frank Sinatraként is zseniális alakítást nyújtó Vastag Tamást (Dumas) és a Jókai Színház művészeit; Gubik Petrát (Mercedes), Gulyás Attilát (ifjú Edmond Dantes), Vasvári Csabát (Villefort jegyző), Lapis Erikát (Pacalio), Katkó Ferencet (Jacopo), Gábor Anitát (Haydeé), Csomós Lajost (Fernand, Morcert grófja), Gerner Csabát (Bonifatio) és Bartus Gyulát (Danglars).
A történetet a következő idézettel lehetne legjobban összefoglalni:
“Amikor bosszút fogadunk, terveket szövünk, de csak rajtunk múlik, mit teszünk ezután. A szerelem tönkretesz… A szerelem a legszebb dolog a világon. Mind a kettő igaz. Minden szerelem más. Az idő olykor nagyon gyorsan száguld, olykor lassan jár. Állandó, miközben egyre csak fogy.”
Minket elvarázsolt, engem már másodszorra is. A „mese” magával ragad mindenkit, a hatalmas és szövevényes történet érthető és élvezhető, ezért is ajánljuk Nektek.
Írta: Badicz Adrus, 2013.04.03.
