A „A harag rossz tanácsadó” azt jelenti, hogy amikor valaki dühös, indulatból gondolkodik és cselekszik, nagyon könnyen hoz olyan döntést, mond olyan szavakat vagy tesz olyan lépéseket, amelyeket később megbán. A közmondás figyelmeztetés: mielőtt reagálsz, érdemes lehiggadni, mert a düh elhomályosítja a józan ítélőképességet.
Mit tesz velünk a harag?
A magyarázatok szerint a hirtelen harag „elveszi az ember józanságát”: ilyenkor nem a tényeket, hanem a sértettség, a bosszúvágy, a megbántottság irányítja a gondolkodást. Ilyenkor az ember:
-
túlreagál, felnagyítja a sérelmet;
-
olyan szavakat mond, amelyeket nyugodt állapotban soha nem mondana ki;
-
gyakran nem a valódi okra, hanem az éppen jelen lévő emberre vagy tárgyra „zúdítja” a mérgét.
Innen a mondás lényege: ha ilyenkor hallgatsz a „tanácsadóra” (a haragra), rossz irányba visz – rossz döntést, tönkrement kapcsolatot, megbánt szavakat szül.
Mire tanít a közmondás a gyakorlatban?
-
Ne dönts dühösen: fontos ügyben ne írj üzenetet, ne hozz végleges döntést akkor, amikor még forr benned az indulat.
-
Adj időt magadnak: ha alszol rá egyet, vagy legalább vársz egy kicsit, más szemmel látod ugyanazt a helyzetet – sok konfliktus így elkerülhető lenne.
-
Válaszd külön az érzést és a cselekvést: érezhetsz haragot (ez természetes reakció), de nem muszáj a harag diktálta cselekvést választani.
Sok lelki, pszichológiai és spirituális írás kiemeli: a tartós haragtartás nemcsak kapcsolatokat rombol, hanem hosszú távon a saját testi-lelki egészséget is károsítja, ezért érdemes megtanulni kezelni, levezetni, átalakítani – nem pedig rá hallgatni, mint „tanácsadóra”.