A „A kocka el van vetve” azt jelenti, hogy megszületett egy döntő, visszavonhatatlan elhatározás, nincs visszaút, a következmények elindultak, és már nem lehet „visszacsinálni” a lépést. Olyan helyzetekre mondjuk, amikor már megtettünk valamit (aláírtunk, átléptünk egy határt, kimondtunk egy mondatot), és innentől a folyamat megy a maga útján – akármi lesz is a vége.
Latin eredet: Alea iacta est – Caesar és a Rubicon
A mondás latin formája: „Alea iacta est” („a kocka el van vetve”), és az ókori források szerint Julius Caesar mondta Kr. e. 49-ben, amikor seregével átlépte a Rubicon folyót, megszegve a törvényt, és ezzel polgárháborút indított Rómában.
-
A Rubicon volt Itália határa: hadvezér oda beléphetett, de csak fegyvertelenül; Caesar fegyveres légióival lépte át – ez nyílt lázadásnak számított.
-
A „kocka” a rómaiak dobókockajátékára utal: ha eldobtad a kockát, az eredmény már nem rajtad múlott, hanem a „szerencsén” – vagyis sorsot vetettél.
Suetonius szerint Caesar valójában görög idézetre utalt („vétessék el a kocka”), de latinul a „iacta alea est / alea iacta est” alak maradt fenn, és ebből lett a magyar „A kocka el van vetve”.
Hogyan használjuk ma?
Mai beszédben a szállóige több árnyalattal él:
-
„Megtettük, nincs visszaút”: aláírt szerződés, beadott jelentkezés, kimondott szakítás, felmondás, nagy döntés után.
-
„Most már végig kell vinni”: ha egyszer belevágtunk egy kockázatos, de szükséges lépésbe, nem lehet félúton megfutamodni – „a kocka el van vetve, csináljuk végig”.
-
Gyakran enyhe drámaisággal, humorral is mondják, amikor egy kisebb döntést „túldramatizálunk”, utalva a nagy történelmi háttérre.
Lényegében mindig benne van:
-
a véglegesség (nem lehet visszavonni),
-
a kockázat (nem tudjuk biztosan az eredményt),
-
és az, hogy vállaljuk a következményeket.