A kőszívű ember fiai olvasónaplója Jókai Mór egyik legnépszerűbb történelmi regényét foglalja össze, amely a szabadságharc idején egy arisztokrata család sorsán keresztül mutatja meg a haza, a hűség és az áldozat kérdéseit. A Baradlay fiúk mind másképp, de végül ugyanarra jutnak: Magyarország szabadságáért érdemes küzdeniük, még akkor is, ha ezért mindent fel kell áldozniuk.
Alapadatok, helyszín, idő
-
Szerző: Jókai Mór.
-
Műfaj: történelmi regény, romantikus elemekkel.
-
Idő: 1848–1849, a forradalom és szabadságharc évei.
-
Helyszín: főként Magyarország (Baradlay-kastély, Pest-Buda, hadszínterek), részben Bécs.
A mű középpontjában a Baradlay család áll, amelyen belül az apa és az anya, illetve a három fiú sorsa és világnézete ütközik össze.
Főbb szereplők röviden
-
Baradlay Kazimir – „kőszívű ember”, hű a császárhoz, halála előtt feleségére és fiaira hagyja, hogy Ausztriát szolgálják.
-
Baradlayné (Baradlay Antónia) – erős akaratú, hazafias anya, aki férje végrendeletét titokban „meghamisítja” lelkileg, és fiait a magyar ügy szolgálatára ösztönzi.
-
Baradlay Ödön – az okos, diplomata-alkatú, politikailag művelt fiú, aki a forradalom egyik szónoka, politikusa lesz.
-
Baradlay Richárd – katona, tiszt, vakmerő, szenvedélyes, a harc és becsület embere.
-
Baradlay Jenő – érzékeny, művészi lelkű, szerelme (Edit) és személyes fejlődése viszi közelebb a hazafisághoz.
-
Ridegfi, Wesselényi, Justh, Edit, Aranka, Jancsi stb. – mellékszereplők, akik vagy segítik, vagy akadályozzák a Baradlay-fiúkat.
Cselekmény röviden – olvasónaplóhoz
-
A „kőszívű” apa halála és a végrendelet
A regény elején meghal Baradlay Kazimir, a császárhű, rideg apa, aki végrendeletben szabja meg felesége és fiai életét: továbbra is az uralkodót kell szolgálniuk, távol tartva magukat minden magyar forradalmi mozgalomtól. Felesége, Antónia azonban a férjével ellentétes utat választ: elhatározza, hogy fiain keresztül Magyarország ügyét fogja szolgálni. -
A három fiú útja – kezdetben külön utak
Ödön Bécsben politizál, császárpárti közegben mozog, de fokozatosan fordul a magyar eszme felé. Richárd katonatiszt, akinek a becsület és a katonai hűség az első, eleinte nem érti a politika finomságait, de a szabadságharcban ő lesz a harc megtestesítője. Jenő inkább a szerelem (Edit iránt) és az esztétikum felől közelít, lassan ébred rá, hogy nem maradhat kívül a hazája sorsán. -
1848–49: forradalom, harc, döntések
A forradalom kitörésekor mindhárom fiú választás elé kerül: maradjanak-e a „biztonságos” császárhű úton, vagy vállalják a bizonytalan, de erkölcsileg tisztább magyar szabadság ügyét. Mindhárman – különböző úton, különböző motivációkkal – végül a magyar oldalra állnak, így valójában az anyjuk, Baradlayné akaratát teljesítik, nem az apjukét. -
Szerelmek, emberi kapcsolatok
A regényben fontos szerepet kapnak a szerelmi szálak is (pl. Jenő és Edit, Richárd és Aranka), amelyek emberközelivé teszik a nagy történelmi eseményeket. A nők – különösen Baradlayné, Edit és Aranka – nem passzív szereplők, hanem aktív alakítói a férfiak döntéseinek. -
A szabadságharc bukása és a fiúk sorsa
A szabadságharc katonailag elbukik, az országot megtorlás, kivégzések, börtön várja; a Baradlay fiúk is szembesülnek a vereség következményeivel. A regény ugyanakkor azt üzeni, hogy a morális győzelem – a hűség, becsület, áldozatvállalás – a bukásban is érvényes marad.
Fő témák, motívumok olvasónaplóhoz
-
Haza és család ellentéte és egysége: A „kőszívű” apa császárhűsége és az anya hazaszeretete ütközik, miközben mindketten a család „javát” akarják – nagyon másképp.
-
Anyai erő és nevelés: Baradlayné példája mutatja meg, hogy egy anya hogyan formálhatja fiain keresztül a történelem alakulását.
-
Áldozat és hűség: A Baradlay fiúk mind másképp, de vállalják a következményeket a döntéseikért – ez emeli őket igazi hősökké.
-
Romantika és realizmus keveredése: Jókai hősei idealizáltak, a történelem tényei viszont sokszor kegyetlenül realisták, ettől válik erős hatásúvá a regény.
További olvasónaplók – kattintható linkek
-
Részletes, fejezetenkénti olvasónapló Jókai művéhez:
Miről szól „Balzac – Goriot apó” olvasónapló? (Jókaihoz hasonló, részletes szerkezet) – felépítés, vázlat mintának jó Jókaihoz is. -
Balzac: Goriot apó – teljes olvasónapló:
Balzac – Goriot apó – Olvasónapló -
Goriot apó elemzés, témák:
Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés) -
A Pál utcai fiúk – diákbarát olvasónapló:
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – olvasónapló -
A Pál utcai fiúk másik, fejezetes olvasónaplója:
Molnár Ferenc – A Pál utcai fiúk – olvasónapló