„A légynek sem árt” azt jelenti, hogy valaki annyira szelíd, jószívű, békés természetű, hogy még egy legyet sem bántana, még játékból sem. Olyan emberre mondjuk, aki nem agresszív, nem haragtartó, kerüli az erőszakot, vitát, és inkább tűr, mintsem hogy visszaüssön.
Mit fejez ki a légy képe?
A légy kicsi, idegesítő, állandóan rászáll az emberre, mégis legtöbben csak akkor csapják le, ha nagyon zavaró. A szólás képe azt mondja: az igazán jámbor ember még akkor sem ártana neki, ha idegesíti – vagyis a legkisebb, legjelentéktelenebb lényt sem bántaná szándékosan.
Ilyen embert általában úgy látunk:
-
nem üt vissza, ha bántják;
-
nem szokott kiabálni, fenyegetőzni;
-
inkább békítő, mosolygós, csendes típus.
Hogyan használjuk a mindennapokban?
Gyakori mondatok:
-
„Ne félj a tanártól, a légynek sem árt.” – Bátorítás: nem kell tőle rettegni, mert kedves, jóindulatú.
-
„Hagyjad már, ne piszkáld, a légynek sem árt.” – Valakinek a védelmében: ne bántsd azt, aki magát sem védi.
-
„Ő aztán a légynek sem tudna ártani.” – Jellemzés: teljesen ártalmatlan, békés ember, sokszor kissé naivnak, túlságosan jólneveltnek is látják.
A kifejezés általában pozitív, dicsérő jellegű (jószívűség, szelídség), de néha enyhe kritikával is járhat, ha valaki annyira konfliktuskerülő, hogy nem áll ki magáért.
Lelki, nevelési üzenet
A szólás mögött az a gondolat áll, hogy erény a jószívűség és a szelídség – különösen gyerekeknél gyakran dicséret: „olyan jó természetű, a légynek sem árt”. Ugyanakkor a mai lélektani megközelítések hozzáteszik:
-
fontos, hogy a szelídség ne legyen önfeladás;
-
a „légynek sem árt” típusú embernek is meg kell tanulnia határokat húzni, nemet mondani, megvédeni magát.
Így a szólás egyszerre jelöl idealizált jóságot, és felveti a kérdést: hogyan lehet valaki jószívű és egészségesen önérvényesítő egyszerre.