A Pál utcai fiúk olvasónapló – fejezetek röviden, érthetően

Hirdetés

Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye két fiúbanda – a Pál utcai fiúk és a vörösingesek – grundért vívott „háborújáról” szól, ahol a tét valójában barátság, hűség és becsület. Középpontjában Nemecsek Ernő áll, aki közlegényként, gyenge kisfiú létére lesz a történet igazi hőse, és életével fizet a grundért.

Alapadatok, helyszín, idő

  • Szerző: Molnár Ferenc.

  • Műfaj: ifjúsági, nevelődési regény (hűségről, felnőtté válásról).

  • Idő: 1889 márciusa.

  • Helyszín: Budapest, Józsefváros; iskola, grund (üres telek), Füvészkert.

A grund két bérház közötti üres telek, amely a Pál utcai fiúk számára a szabadság, a „hazájuk” és játékterük jelképe.

Főbb szereplők röviden

  • Boka János – a Pál utcai fiúk vezére, okos, becsületes, igazságszerető, igazi „római jellem”.

  • Nemecsek Ernő – kis, szőke, gyenge, „közlegény”, akit sokan lenéznek, mégis ő a legbátrabb és legönfeláldozóbb.

  • Geréb Dezső – Pál utcai fiú, aki áruló lesz, majd megbánja tettét, és jóvá akarja tenni.

  • Áts Feri – a vörösingesek vezére a Füvészkertből, erős, büszke, lovagias ellenfél.

  • Csele, Kolnay, Barabás, Weisz, Richter, Csónakos stb. – a Pál utcai csapat tagjai, akik különböző jellemvonásokkal színesítik a történetet.

A cselekmény röviden, fejezetek logikájában

  1. Iskola, törökméz, grund
    Az 1889-es márciusi iskolai jelenetben megismerjük Bokáékat, akik az óra végén a grundra készülnek, miközben a törökmézes emberrel alkudoznak. A grund a mindennapi gyűjtőhelyük, ahol katonás rendben szervezkednek.

  2. A vörösingesek fenyegetése
    Megjelennek a Füvészkertben tanyázó vörösingesek (Pásztor testvérek, Áts Feri vezetésével), akik kinézik maguknak a grundot, mert labdázóhelyet akarnak belőle. Nem alkudoznak, erővel akarják megszerezni a területet.

  3. Geréb árulása
    Geréb titokban átáll a vörösingesekhez: a tót házmestert (Janót) pénzzel és szivarral próbálja rávenni, hogy zavarja el Bokáékat a grundról. A Pál utcai fiúk gittegyletében Nemecseket távollétében igazságtalanul árulónak bélyegzik, és csupa kisbetűvel írják be a nevét („nemecsek ernő”), ami később szimbolikus jelentőségű.

  4. Nemecsek titkos küldetései
    Nemecsek több alkalommal is életveszélyes „felderítő” feladatot vállal: beoson a Füvészkertbe, hogy kiderítse az ellenség terveit, többször vízbe esik, megázik, emiatt súlyosan megbetegszik. Nevét a vörösingesek „áruló feliratként” beírják a vízbe is, még jobban megalázva őt.

  5. A csata a grundért
    Boka haditervet készít: csapatokra osztja a fiúkat, sáncokkal, védelmi vonalakkal készülnek a vörösingesek támadására. A döntő ütközet napján Boka és társai hősiesen védekeznek, miközben Nemecsek lázasan, betegen is kimegy harcolni, és kulcsszerepet játszik a győzelemben.

  6. Nemecsek hősi halála
    A harc ugyan a Pál utcai fiúk győzelmével zárul, de Nemecsek a sok megfázás, lázas vizes kaland és a csata okozta terhelés miatt tüdőgyulladást kap, és meghal. Halálos ágyán „főhadnaggyá” léptetik elő, Boka és társai végre teljes megbecsüléssel néznek rá, ő pedig még ekkor is védi Gerébet, mondván: „Nem áruló.”

  7. Keserű befejezés: grund nélkül
    A fiúk később megtudják, hogy a grundot a felnőttek eladják, és építkezés kezdődik a helyén, így minden áldozatuk „felnőtt szemmel” értelmetlennek tűnik. A gyerekek szemében viszont a grundért vívott harc és Nemecsek önfeláldozása örökre emlékezetes, igazi hőstörténet marad.

Fő témák, tanulságok olvasónaplóhoz

  • A barátság és hűség mindennél fontosabb, még a győzelemnél is.

  • A gyerekek küzdelme ugyanolyan komoly, mint a felnőtteké – a grund nekik „haza”.

  • Nemecsek példája azt mutatja, hogy a legkisebb, leggyengébb is lehet valódi hős.

  • Az árulás megbánása (Geréb) nem törli el a tettet, de megmutatja a jellem fejlődését.

Plusz olvasnivaló – kattintható linkek

Hirdetés
Mondd el a véleményed

Wass Albert – Adjátok vissza a hegyeimet!: az erdélyi magyarság sebe és kiáltása

Goriot apó olvasónapló