Ady Endre: Zsóka búcsúzója

Jöjjön Ady Endre: Zsóka búcsúzója költeménye.

Akihez szólott a legelső nóta:
Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka…
Még kurta szoknyás lány volt egy pár éve
És nemsokára a más felesége…
Így van megírva pár rövidke sorba’,
Mintha ez olyan természetes volna.
Az a reporter mit tudta, hogy ebbe’
Egy kész regény van végleg eltemetve,
Bevégzett regény, be nem végzett álom:
Zsóka volt az én első ideálom…

Megejt varázzsal édes, ifju emlék,
Mintha most ismét az a régi lennék,
Mintha még mindig könnyű vón’ a nóta,
Mintha még mindig hű lenne a Zsóka,
Mintha még mindig tudnék szőni álmot…
…Pedig meghaltak mind az ideálok…
Ahogy elhangzott az az első nóta,
Édes kis Zsókám, haldoklom azóta,
Reményem, álmom mind, mind semmivé lett,
Meghalt. Magával. Maga volt az Élet…

Maga férjhez megy, édes kicsi Zsóka,
Mást fog ölelni, másé lesz a csókja…
Óh, legyen boldog majd avval a mással,
Ölelje Magát olyan forró vággyal,
Ahogy én egykor átölelni vágytam
Szerelem-éhes, boldog, ifju vágyban…
Haljon el most már minden emlék, nóta,
Feledjünk mindent: menyasszony a Zsóka…

The post Ady Endre: Zsóka búcsúzója appeared first on Meglepetesvers.hu.

Mondd el a véleményed

Petőfi Sándor – Az első dal

Radnóti Miklós: Páris