Állatos magyar közmondások – jelentésük és mai üzenetük
Az állatokhoz kötődő magyar közmondások hihetetlenül gazdag képi világgal írják le az emberi jellemet, hétköznapi helyzeteket, hibákat és erényeket. Ezek a szólások úgy tanítanak életről, jellemről, kapcsolatokról, hogy közben könnyen megjegyezhető, frappáns „mini-történeteket” mesélnek.
Miért vannak tele állatokkal a magyar közmondások?
A paraszti világban az ember mindennap együtt élt az állatokkal, ezért teljesen természetes volt, hogy a megfigyeléseket (kutya, disznó, tyúk, ló, róka, farkas stb.) átvitt értelemben az emberi viselkedésre is alkalmazzák.
Az állatos közmondások azért hatásosak ma is, mert egyetlen képben – egy kutyában, rókában vagy tyúkban – képesek összefoglalni egy bonyolult jellemvonást vagy élethelyzetet, ráadásul humorral, iróniával, némi csípős kritikával.
Kutya-közmondások: hűség, szegénység, balsors
-
„Amelyik kutya ugat, az nem harap.” – Aki túl hangosan fenyegetőzik, sokszor kevésbé veszélyes, mint aki csendben marad.
-
„Hazug embert, sánta kutyát hamar utolérik.” – A hazugság előbb-utóbb kiderül, ahogy a sánta kutyát is könnyű utolérni.
-
„Kutyából nem lesz szalonna.” – Aki lényegét tekintve ilyen-olyan (pl. megbízhatatlan), abból nem lesz egészen más; a jellem alapvetően nem fordul át.
-
„Szegény embert még az ág is húzza.” – Állatos változatokban gyakran kutyával, disznóval, tehénnel is megjelenik, hogy a szerencsétlennek minden rossz összejön.
A kutyás közmondások többsége valamilyen balsorsot, szegénységet, vagy a beszélő kissé ironikus, kiábrándult világlátását fejezi ki – gyakran jó adag népi bölcsességgel.
Macska: ravaszság, láthatatlan hatalom
-
„Ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek.” – Ha nincs jelen a főnök / felügyelő, a „kisebbek” mernek engedetlenkedni, lazítani.
-
„Alamuszi macska nagyot ugrik.” – A látszólag csendes, ártalmatlan ember váratlanul nagyon nagy, sokszor kellemetlen lépést tesz.
-
„Köti az ebet a karóhoz.” – Szorosan nem macskás, de állatos kifejezés: makacsul ragaszkodik a maga igazához.
A macskás szólások rendszerint ravaszságról, rejtett szándékokról, vagy a „főnök – beosztottak” dinamikájáról beszélnek – gyakran játékos, kissé csipkelődő hangvétellel.
Tyúk, csirke, madarak: butaság, véletlen szerencse, ritkaság
-
„Vak tyúk is talál szemet.” – Az ügyetlen embernek is lehet véletlen egy sikere; nem biztos, hogy érti, mit csinált jól.
-
„Ritka, mint a fehér holló.” – Valami nagyon szokatlan, alig található.
-
„Madarat tolláról, embert barátjáról.” – Ahogy a madarat a tollazata, úgy az embert a társasága jellemzi.
A madaras, tyúkos közmondások sokszor az ész, a szerencse, a ritkaság, vagy a társas kapcsolatok minőségének témáját járják körül.
Ló, szamár, juh: munkabírás, rang, kompromisszum
-
„A lónak négy lába van, mégis megbotlik.” – Mindenki hibázhat, még a tapasztalt ember is.
-
„Ha nincs ló, jó a szamár is.” – Ha nincs ideális megoldás, be kell érni a kevésbé jóval, kompromisszumot kell kötni.
-
„Közös lónak túros a háta.” – Ami közös, arról senki sem gondoskodik igazán; a közös felelősség gyakran „gazdátlan” marad.
-
„Sok juhot könnyebb terelni, mint egy makacsot.” – Változatokban a birka, juh gyakran a nyáj-követést jelenti, pozitív és negatív értelemben is.
A ló és társai főleg a munkáról, felelősségről, kompromisszumról, s néha a megalkuvásról beszélnek – gyakran nagyon életszagúan.
Róka, farkas, medve: ravaszság, veszély, erő
-
„Ravasz, mint a róka.” – Átlagos, de nagyon elterjedt hasonlat; az okos, de rosszindulatú ravaszság képe.
-
„Farkast emlegetnek, a kert alatt jár.” – Akit emlegetnek, az gyakran megjelenik; vagy: beszélj az ördögről, és megjelenik.
-
„Nem eszi meg a farkas a telet.” – A nehéz idők (tél) egyszer véget érnek, bármilyen keménynek is tűnnek.
-
„Erős, mint a medve.” – A medve a nyers, néha kicsit esetlen erő jelképe.
Ezek az állatok általában a veszély, a vad természet, a kiszámíthatatlanság és az erő szimbólumai; gyakran figyelmeztető vagy bátorító üzenettel.
Disznó, malac: rendetlenség, falánkság, sors
-
„Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.” – Ha rossz társaságba keveredsz, magadra vess; a környezet rád húzódik.
-
„Sok lúd disznót győz.” – A gyengébbek sokasága legyőzheti az erősebb ellenfelet.
-
„Éhes disznó makkal álmodik.” – Aki nagyon vágyik valamire, arról álmodozik is; vagy: szegény ember nagyot álmodik.
A disznóval kapcsolatos közmondások gyakran a társas közegről, a „lecsúszásról” vagy a túlzásokról beszélnek – sokszor humorral.
Miért érdemes ma is használni őket?
-
Színesebbé teszik a beszédet: egy jókor elsütött közmondás egyszerre vicces, emlékezetes és találó.
-
Rövid, frappáns bölcsességek: egy mondatban sűrítik össze több generáció tapasztalatát.
-
Segítenek tanítani: gyerekeknek, fiataloknak is könnyebb így átadni erkölcsi, életvezetési tanulságokat.
A modern kommunikációban – akár cikkekben, beszédekben, akár közösségi médiában – tudatosan, mértékkel használva az állatos közmondások erős stíluseszközök: egyszerre idézik meg a népi bölcsességet és adnak frappáns kommentárt a jelenkori helyzetekre.