Antigoné összefoglaló: egy testvérét eltemetni akaró lány és az államhatalmat megtestesítő király tragikus összeütközése Théba városában. A mű központi kérdése az isteni és az emberi törvények konfliktusa.
A kiinduló helyzet
Oidipusz két fia, Eteoklész és Polüneikész egymás ellen harcolnak a trónért, és a csatában egymás kezétől esnek el. Kreón, Théba új uralkodója elrendeli, hogy Eteoklészt tisztességgel kell eltemetni, Polüneikésznek viszont – mivel a város ellen vonult – nem szabad végtisztességet adni, holtteste temetetlenül heverjen.
Antigoné döntése és Kreón parancsa
Antigoné úgy érzi, az istenek íratlan törvénye előbbre való, mint a király rendelete, ezért titokban port szór Polüneikész holttestére, hogy megadja neki a minimális temetési szertartást. A király őrei rajtakapják, Kreón elé hurcolják, Antigoné pedig nyíltan vállalja tettét, és kijelenti, hogy lelkiismeretére és az isteni törvényekre hallgatott.
A konfliktus kiéleződése és a büntetés
Kreón, aki a rend és az állami törvények fenntartását tartja a legfontosabbnak, példát akar statuálni, ezért halálra ítéli Antigonét, noha a lány jegyese a saját fia, Haimón. A lányt nem kivégzik, hanem élve egy sziklasírba zárják, hogy ott pusztuljon el, miközben a kar és Haimón is figyelmezteti Kreónt a döntése következményeire.
A tragikus végkifejlet
Teiresziász, a vak jós megjövendöli, hogy Kreón döntése isteni haragot von maga után, ezért a király végül megbánja parancsát, és elrendeli Polüneikész eltemetését, valamint Antigoné kiszabadítását. Későn érkezik: Antigoné a sírban felakasztotta magát, Haimón a holttesténél öngyilkos lesz, majd a hír hallatán Kreón felesége, Eurüdiké is megöli magát, így a király életben marad, de feleségét és fiát is elveszíti.