Gyányi István: „Az emberi sorsok megértése, az egymással való törődés fontosságának hangsúlyozása a fő gondolat”
Átkozott 100 év címmel emlékezik meg a Trianoni békeszerződésről egy különleges, fiatal tehetség, Gyányi István. A 24 éves kunhegyesi énekes méltóképpen szerette volna felidézni a múltat egy lírai művel.
A remek adottságokkal és karakterrel rendelkező, pozitív művész fontosnak tartja, hogy a múltból merítsünk erőt, nem csoda, hogy jelenleg angol-történelem szakos pedagógusnak tanul az éneklés mellett. A fiatalokat határozott, céltudatos felfogásával igyekszik motiválni az önálló életre.
– Milyen dallal készültök a Trianonra? Hogy jött az ötlet?
– A békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára egy lírai, zongorakíséretű dallal készülünk. Ez a stílus áll hozzám a legközelebb. Nagyon sok pirosbetűs ünnepen léptem fel már általános iskolás koromban is, a magyar történelem és annak jeles napjai mindig közel álltak hozzám. Mindennapjaimban is sokat foglalkozom a magyarságot érintő témákkal, lévén hogy civil hivatásomnak a történelem tanítását választottam. A határon túli magyarság és az ehhez kapcsolódó gondolatok gyermekkorom óta velem vannak, hiszen anyai ágon Erdélyből, Kézdivásárhelyről származnak a felmenőim. Jó kapcsolatot ápolok több határon túli személlyel is, szerencsére sűrűn eljutok az elcsatolt területekre, akár fellépni, akár csak kirándulni, ismerősökkel találkozni. A dalt Toldi Tamás (dalszöveg) és Beszkid József (zene) írta nekem, kiadója és menedzsmentje a Black Rose Project. A címválasztásnál nem sokat hezitáltunk, úgy gondoltam, ez az egyik legerősebb sora a dalnak, ez fejezi ki leginkább a magyar közvélemény megítélését a trianoni történésekről. A dalpremier június 2-án lesz online felületeken, élőben pedig június 4-én hangzik el először megemlékezések keretében.
– Mi az üzenete? Kiknek üzensz?
– Úgy gondolom, mindenkinek más az üzenet, mindenki a saját, a témával kapcsolatos élményeit dekódolhatja a dal hallgatása közben. Ha meg kellene fogalmaznom egy konkrét üzenetet, akkor azt mondanám, hogy az emberi sorsok megértése, az egymással való törődés fontosságának hangsúlyozása a fő gondolat. Trianonról mindenki hallott már a történelem órákon, és nagyon sok magyar személyesen meggyőződik egy-egy határon túli magyarlakta részen, a lecsatolt területen élők magyarságtudatáról, fájdalmáról, érzéseiről. Azonban azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a történet nem fekete-fehér, nem annyira egyoldalú, mint amennyire a köztudatban él. Vannak, akik csak könyvek alapján alkotnak véleményt erről az eseményről, ami az ország sorsát befolyásolta. Én úgy gondolom, ez a dal alkalmat és lehetőséget ad arra, hogy a hallgatóság saját érzelmeit és gondolatait élje meg és át benne.
– Milyen klippel készültök?
– A klipben is szeretnénk a múlt és a jelen közti párhuzamot megmutatni. Azt a gondolkodást, ami egyetlen döntéssel megváltoztatta emberek, családok lakóhelyét, országát és további sorsát. Természetesen elmaradhatatlanok a tájképek benne, de törekszünk arra, hogy személyes hangvételű legyen. Úgy gondoljuk, nagyon szép képeket készített a stáb.
– Lényeges számodra, hogy a dalaidnak értékes üzenete legyen?
– Igen, rendkívül fontos! A dalaim mondandója és szövege az én értékrendemet és felfogásomat tükrözi. Így tudom hitelesen közölni, és így érzem sajátomnak. Nagyon sok különböző minőségű és típusú dal van, teljesen szubjektív, hogy kinek mi tetszik, vagy épp mi az, amit szívesen hallgat. Én is szeretem a könnyed hangvételű popslágereket, de ha egy dalnak, mint például ennek, komoly témája van, úgy gondolom, mindig tovább megmarad a hallgatóság emlékezetében, és jobban tud azonosulni vele, talán személyesebbé is válik.
– Mit üzensz a mai fiataloknak? Hogyan próbálsz nekik példát mutatni?
– Nem tudatos ez a példamutatás. Ha csak néhány fiatal azt látja, hogy sok munkával, szorgalommal, alázattal és a saját értékrendjének felvállalásával elérheti céljait, és nem a külső megítélésre ad, az már pozitív eredmény. Én egyetemen tanulok, emellett dolgozom, és az énekléssel is komolyan foglalkozom. Egy-egy projekt sok figyelmet és komoly munkát igényel. Jó érzéssel tölt el, hogy önfenntartó vagyok, és hogy a munkámnak, a szorgalomnak van gyümölcse, eredménye.
