Az „álszent” jelentése és fontosabb szinonimái

Hirdetés

Az „álszent” olyan emberre utal, aki erkölcsösnek, jónak, vallásosnak, tisztességesnek mutatja magát, miközben a tettei, motivációi, valódi érzései ennek ellentmondanak. Tipikusan másokat ítél meg szigorúan, miközben saját hibáit takargatja; mások előtt erényeket hirdet, amelyeket ő maga nem tart be.

Az „álszent” fő jelentésárnyalatai

Az értelmező leírások szerint az álszent:

  • kifelé „szentet” játszik (erkölcsös, vallásos, „nagyon rendes”),

  • közben önző, számító, gyakran alattomos,

  • a látszatra, a jó hírnévre sokkal jobban ügyel, mint a valós, belső tartalomra.

A jelző erősen negatív, jellemkritika: nem egyszerűen hibás, hanem kétarcú, aki tudatosan mást mutat, mint amilyen valójában.

Hirdetés

Szinonimák – mit mondhatsz az „álszent” helyett?

A szinonimaszótárak több csoportba rendezhető rokon kifejezéseket adnak.

  1. Szűkebb, „vallásos–erkölcsös” álszentségre utaló szavak:

  • szenteskedő

  • álszenteskedő

  • ájtatoskodó

  • kenetes, kenetteljes (régebbi, biblikus hangulatú jelzők)

  • szemforgató

Ezekben benne van a „kenetteljes beszéd, szent szavak, üdvös mosoly – belül üres tartalom” érzete.

  1. Tágabb értelemben vett képmutatás, kétszínűség:

  • képmutató

  • kétszínű

  • alakoskodó

  • színlelő, tettető

  • köpönyegforgató

  • fondorlatos, számító

Itt nem csak vallásos értelemben álszent valaki, hanem általánosan: mást mond, mint amit tesz, mást ígér, mint amit tart.

  1. Keményebb, erősebb töltetű rokon szavak (nem minden helyzetben csereszabatosak):

  • sunyi

  • alamuszi

  • alattomos

  • álnok, csalárd

  • gerinctelen, galád

Ezek már nemcsak szerepjátszást, hanem kifejezetten rosszindulatot, tisztességtelenséget is sugallnak – óvatosan érdemes használni őket, mert erős sértés.

  1. Idegen eredetű, gyakran használt megfelelő: hipokrita

A „hipokrita” (vagy helytelenebb, de elterjedt formában: „hipokrata”) eredetileg a görög „hüpokritész” – színész, szerepet játszó – szóból jön, és a képmutató, álszent embert jelenti. A mai magyar nyelvben:

  • olyan személy, aki erkölcsösnek, becsületesnek, „elvhűnek” mutatja magát, de a tettei ellentmondanak ennek;

  • például politikus, aki „családbarát” értékeket hirdet, de közben titokban ugyanazokat a szabályokat szegi meg, amelyeket másoknak prédikál.

Mikor melyik szinonimát érdemes használni?

  • szenteskedő, ájtatoskodó, kenetteljes – amikor valaki direkt „vallásos–erkölcsös” pózt vesz fel, sok „szent” szöveggel.

  • képmutató, kétszínű, alakoskodó – általános, „világi” álszentségre: a nyilvánosság előtt más, mint otthon vagy a háttérben.

  • hipokrita – ha hangsúlyozni akarod a szónak az idegen, erős publicisztikai ízét (cikkekben, vitákban gyakori).

  • sunyi, alamuszi, alattomos – ha a képmutatás mellé rejtett rosszindulatot, árulást is társítasz (ezek már keményebb ítéletek).

Jelentésben mindig érdemes figyelni arra, hogy az „álszent” nem azonos a hibázó emberrel: a lényeg a tudatos szerepjátszás – mást mutatni kifelé, mint ami belül van.

Mondd el a véleményed

Az álszent jelentése – mitől „álszent” valaki?

Az ambivertált jelentése: amikor „középen vagy” az introvertált és az extrovertált között