Az Operettszínház ifjú sztárja Szegeden is hódít

 

Kocsis Dénes minden kétséget kizárólag az Operettszinház egyik legnagyobb tehetségének számít, nem véletlen, hogy a közismerten szigorú direktor Kerényi Miklós Gábor is egyre nagyobb szerepet ad a nagy jövő előtt álló fiatalembernek. A vele készített terjedelmes interjúból is kiderül,hogy Dénesben egy céltudatos, szorgalmas, szakmai fejlődéséért mindent megtevő művészt tisztelhetünk, aki minden előadás alatt szeretné kihozni magából a maximumot, hogy megfeleljen a közönség és saját maga elvárásainak.
 
Bár még mindig csak 23 éves vagy, mégis elmondhatod magadról, hogy hosszú ideje a színpadon éled világodat. Esetedben mi adta meg az inspirációt arra, hogy a színészmesterség felé orientálódj? 

Szegeden ének-zenei általánosba kezdtem el járni, aztán 11évesen már suli után mentem színjátszó körbe is.. innen indult minden..  Anyukám  a túl sok energia és túlmozgásosságot kezelendő iratot be…hát aztán ez lett belőle.. Mikor Budapestre költöztünk családilag nekem iskolát kellett találni és akkor már színi tagozatost kerestünk. Egészen érettségiig ebbe az iskolába jártam, a VII. kerület szívébe. Sokat tanultunk és emellett volt lehetőségünk darabokat csinálni ezekben játszani. Pl.: Grease, Dzsungel könyve stb.  Ezekkel jártuk az országot és nagyon élveztük diákként is már ezt a világot. Persze akkor még igazi tét nélkül, játéknak éreztük az egészet. Ezalatt a csodás diákévek alatt sokszor volt lehetőségem filmet forgatni vagy éppen reklámot. 2002-ben a Hídember volt amiben kipróbáltam milyen filmben játszani, izgalmas volt gyerekként. Azóta pl szerepeltem Vénusz olaj, vagy éppen Vodafone reklámban is és rengeteg filmben statisztáltam. Aztán bekerültem a Barátok közt-be is mint Jankovics Máté. Nagyon élvezetes fél év volt. Sajnos a karakterem kiíródott a sorozatból lévén, hogy egy rossz fiú voltam aki autókat lopott előbb-utóbb így kellett lennie. Mindezek azonban sokat segítettek abban ahol én most tartok és örömmel emlékszem vissza eddigi életem történéseire. Érettségi után jelentkeztem  több helyre színészetet tanulni, merthogy igazából prózai színész szeretem volna lenni amellett, hogy az éneklés mindig is nagyon fontos része volt az életemnek. Sajnos a Színművészetire akkor a 3. és egyben utolsó fordulóban nem kerültem be. Viszont az Operettszínház és a Vasutas Zeneiskola közösen működtetett Pesti Broadway Stúdiója hívott , amiért hálát adok Istennek és természetesen Kerényi Miklós Gábornak is az Operettszínház igazgatójának. Tulajdonképpen ez így a legjobb nekem, színészet, éneklés egyszerre egyben a színpadon sok-sok prózával! Más munkát nem tudnék elképzelni magamnak csak, hogy színházban dolgozzak, hogy színész legyek! Ezért nem adtam még fel és ezért nem is tudom feladni…
 
Szüleid mit szóltak ahhoz amikor bejelentetted,hogy művészi pályára kívánsz lépni? Nem féltettek,nem próbáltak erről lebeszélni?
 
Csodálatos szüleim vannak akik mindenben és mindig támogattak ,  bármilyen nehézségekkel találkoztam szembe. Bíztak bennem, látták rajtam,  hogy a színház nekem sokkal fontosabb, mint a többi dolgok amiket kipróbáltam. Például a sportok vagy a dobolás, sajnos mindent hamar meguntam és otthagytam, mert nem érdekelt már. Ha akartak volna sem tudtak volna lebeszélni, inkább mellém álltak.
 
Első szakmai sikeredet kétségkívül a Tavaszébredésben arattad Melchior szerepében. Abban a pillanatban amikor Somogyi Szilárd rendező választása rád esett,sejtetetd,hogy ezzel beindulhat a karriered? 
 
Melchior volt életem első főszerepe profi kőszínházban. Rengeteget számított a fejlődésemet tekintve és hát fantasztikus érzés volt mikor megtudtam, hogy én kapom meg. Sokat köszönhetek ennek a nem könnyű, cserébe viszont elég nehéz drámai szerepnek és Somogyi Szilárdnak, hogy rám gondolt. Rengeteget tanultam és fejlődtem benne, ha ez nincs akkor most nem biztos, hogy itt tartok.
Somogyi Szilárd a későbbiekben is hatással volt pályafutásodra, hiszen a Tavaszébredés után 2010 decemberében a Rudolf  főszerepét is rád osztotta és nem tévedett: az igényes pécsi közönség azóta is megtölti a színházat és szűnni nem akaró vastapssal jutalmaz többek között téged is . A nagy jövő előtt álló rendező bizalmát miként sikerült kiérdemelned? Hogyan emlékszel vissza a vele való közös munkára?
 
Nagyon hálás vagyok, hogy megkaptam Rudolf szerepét Pécsett! Szeretem játszani, a kedvenceim közé tartozik. Fontos állomása és egyben következő lépcsőfoka volt életemnek a Tavaszébredés után. Szerencsésnek érzem magam, mert ahogy fejlődtem, úgy kaptam egyre nagyobb feladatokat. Ezt Szilárd maximálisan végig kísérte, hiszen már a negyedik közös darabunk volt együtt, úgyhogy mondhatom, ismertük már egymást eléggé ahhoz, hogy gördülékenyen tudjunk együtt dolgozni. Voltak holtpontok, de kölcsönösen tudtuk egymást továbblendíteni a munkában. Rendkívül sokat tanultam és fejlődtem a Rudolf-musical címszerepében, amely életem első nagyszínpadi főszerepe volt. Megküzdöttünk vele, Szilárd rengeteg instrukcióval és tanáccsal látott el, ahogy Mészáros Árpád Zsolt barátom is, aki a másik szereposztásban játszotta Rudolfot. 
 
2011 kétségkívül csúcsév volt a számodra hiszen Kerényi Miklós Gábor az Operettszínház igazgatója két igen nehéz szerepet osztott rád: előbb a Miss Saigonban alakítottad Crist, aztán pedig a Rómeó és Júliában Rómeót. Mi volt az első reakciód amikor Kero közölte veled döntését?
 
Az öröm olyan szintjét éreztem, amit szavakkal nem lehet leírni.. tulajdonképpen fel sem fogtam, hogy akkor ez most igaz.. Persze volt bennem egy egészséges félelem, de inkább izgalomnak nevezném. Kerényi Miklós Gábor bizalma azt hiszem rendkívüli energiákat adott, amellett hogy jó visszajelzés volt. Ha ő azt gondolja el tudom játszani Rómeót vagy Christ akkor bíznom kell magamban és körmöm szakadtáig harcolni, küzdeni. Nagyon vártam, hogy végre kipróbálhassam magam ilyen hatalmas szerepekben az Operettszínház színpadán. Csodálatos, felfoghatatlan dolog még ma is, ha belegondolok, hogy Magyarország legjobban működő és legsikeresebb színházában főszerepeket játszhatok, ráadásul olyan nagy művészek között, mint Földes Tamás, Szabó P. Szilveszter, Janza Kata, MÁZS vagy éppen Feke Pali.  Gyorsan fel kellett ocsúdnom és belevetni magam a munkába. Minden percét élveztem, és remélem lesz még sok-sok lehetőségem mindenféle szerepet eljátszani.
 
Magyarországon gyakorlatilag 2004 a Rómeó és Júlia fergeteges sikere óta beszélhetünk musicallázról. Éppen ezért gondolom, hogy olyan ikon mint Dolhai Attila után Rómeót játszani fokozott felelősséggel jár, te mégis sikeresen megbirkóztál vele.  Talán éppen azért mert nem Dolhait akartad utánozni, hanem saját egyéniségedre próbáltad a szerepet formálni. Ez rendezői utasítás volt ,vagy belőled fakad?
 
A Rómeó és Júlia volt kétségtelenül az ami utat tört Magyarországon a musical színjátszásnak, nem véletlen, hogy azóta alig találni olyan teátrumot ahol nem mutatnak be musicaleket. Arról nem is beszélve, hogy életem első ilyen előadása volt amit láttam, még középiskolás koromban. Szóval tulajdonképpen innen indult ki az én életemben is… Örülök, hogy az Operettszínház bemutatta ezt a drámát. Talán ezért is, de Rómeó volt az a szerep amit mindenképpen el szerettem volna játszani, boldog vagyok, hogy erre lehetőséget kaptam. Dolhai Attila szerepvállalása a musicalvilágban felbecsülhetetlen érték, rengeteg főszerepet játszott el fantasztikusan. Amellett, hogy tisztelem és szeretem a munkásságát, ha akarnék sem tudnék olyan lenni mint ő, vagy úgy megcsinálni egy szerepet mint ő. Én Kocsis Dénes vagyok, magamból dolgozom. Annak semmi értelme nincs amikor valaki csak utánoz valakit. Egyéni szeretnék lenni és ami a legfontosabb, hogy ÉN legyek, mert akkor lesz igaz amit csinálok. Természetesen Kero is kért tőlem más dolgokat mert tudta, hogy ami rendezésileg mondjuk Attilának jól áll az nekem nem biztos. Örülök neki, hogy egy új és fiatal szereposztással újracsináltuk ezt a csodás darabot!
Jól látható,hogy az Operettszínházban egyre komolyabb feladatokat kapnak az ifjú színészek, mondhatni szépen lassan végbemegy a generációváltás ami megnyithatja az utat előtted is. Igen ám de ez azt is jelenti, hogy hamarosan Kocsis Dénestől, Angler Balázstól és Kádár Szabolcstól várja el a Pesti Broadway közönsége, hogy ugyanazt a művészi élményt adja számukra mint a jelen sztárjai közé tartozó Dolhai Attila, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter.  Mennyire vagytok készek erre a kihívásra?
 
A legboldogabb emberek lennénk ha úgy lennénk emlegetve, mint ahogy az elmúlt években ezen neves művészeket emlegették és ahogy emlegetjük mi magunk is. Mindent megteszünk azért, hogy így legyen és a közönség elfogadjon, befogadjon minket is. Mi több megszeressen! Az Operettbe járókon kívül az idő fogja ezt megmutatni nekünk, nagyon hiszek benne, hogy mi lehetünk majd egy olyan erős új generáció akikről érdemes lesz beszélni hosszú évek múlva is. Ezen vagyok és ezen dolgozok ezerrel! 
 
 
Ha már az Operettszínház állócsillagainál tartunk érdekelne, hogy közülük kik azok akik a legnagyobb jóindulattal álltak melletted és segíttettek a kezdeti években ? 
 
Számomra Szabó P. Szilveszter és Földes Tamás munkássága lenyűgöző, Mészáros Árpád Zsolt személyiségét és jelenlétét a színpadon csodálom vagy éppen Faragó Topi humora… És még sorolhatnám! Nyílván mindenkitől van mit tanulnom és örülök neki, hogy bárkihez fordulhatok, ha véleményt szeretnék kapni. MÁZS-al voltunk együtt Rudolfok, rengeteget segített és sokat tanultam tőle. Földes Tamás tanított, amikor még a Pesti Broadway Stúdióba jártunk, ezek az évek felbecsülhetetlenek. Szabó P. Szilvesztertől mindig kapok egy-egy csípős megjegyzést, vagy olykor egy kedves érdeklődést és tudom, hogy ezek mind segítségek ahhoz majd egyszer belőlem is olyan „szakember” legyen, akire felnézhetnek a fiatalabb kollégái.
 
 
Az idei évben egy újabb helyszínen is bemutatkozhattál, a Szegedi Nemzeti Színházban Tonyt alakítod a West Side Storyban, amelynek rendezője Juronics Tamás. Mit gondolsz , az Operettszínházban nyújtott alakításaidnak mekkora része van az újabb jelentős felkérésnek és vajon újdonsült kollégáid előtt mekkora respektje van annak ha valaki a Pesti Broadwayról érkezett hozzájuk?
 
Szerintem hozzájárult, hogy megkaptam Tony szerepét, annak, hogy vannak már mögöttem főszerepek. Leginkább az, hogy Rómeót játszom már lassan egy éve, hiszen a West Side Story a modern kori Rómeó és Júlia. Azt gondolom, hogy a leginkább azon múlott, hogy a meghallgatáson bebizonyítottam, hogy alkalmas vagyok eljátszani és elénekelni ezt a szerepet. Hiszem, ha látom…ugye!? Bennem viszont hatalmas jelentőséggel bír, hogy 2010 decembere óta eljátszhattam három főszerepet is, sokkal több önbizalmam van, már sokkal jobban elhiszem, hogy én alkalmas vagyok ezekre a feladatokra. A kollégák Szegeden nagyon barátságosak és kedvesek voltak, természetesen be kellett illeszkedni, mint mindenhova ilyenkor. Szerencsénk volt Kádár Szabi barátommal, aki szintén Tony-t játssza, hiszen az én legjobb barátom és egyben közös barátunk, Maka Gyuszi, a Szegedi Nemzeti Színház tagja a 2011/2012-es évadban és az előadásban egyébként Pepe szerepét alakítja, segített a beilleszkedésben, új barátok találásában. Nem tudom, hogy azért mert az Operettből érkeztem, de sokan kérdezték meg a véleményem és fogadták meg tanácsaimat is a próbafolyamat közben, ami egy pozitív visszajelzés volt számomra. Hozzáteszem nagyon sokat segítettek nekünk is a kollégák, de ez nem csoda ennek szerintem így kell működnie egy darab születésekor.
 
Mit csinál Kocsis Dénes akkor amikor éppen nem hivatásának él? Jut elég időd egyáltalán a kikapcsolódásra?
 
 
Azt a sablont tudom felhozni, hogy „amire az ember akarja, arra van ideje..”! Nos ez így van, de azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Inkább így fogalmaznám át az életemre, hogy: amit szeretnék arra előbb-utóbb csak lesz időm! Nos, ez néha össze is jön… Nagyon szeretek sportolni, Kettlebell-ezem vagy éppenséggel eljárok focizni a haverokkal kollégákkal, ismerősökkel. Szeretek zenét hallgatni, mulatni a barátokkal, vagy csak beszélgetni az élet nagy dolgairól. A Vasas meccseit is előszeretettel látogatom, ha éppen nincsen előadásom. Itt jegyezném meg,hogy éppen a futball iránti szeretetem miatt óriási élmény volt számomra amikor Magyarország egyik legjobb női futballcsapata az Astra meghívott az évzárójukra fellépni. Azóta a klub több játékosával is tartom a kapcsolatot és mindig megírják nekem, hogy éppen melyik darabban fognak megnézni. Nagyon fontosnak tartom, hogy minél több emberrel megszerettessem a musicalt ezért is fontosak ezek a meghívások. Sétálni, kirándulni, filmeket nézni is előszeretettel szoktam. 
 
Mit lehet tudni 2012-es terveidről?
 
Tulajdonképpen a legfőbb tervem, hogy minden városban, minden szerepemben helytálljak és egészségem megőrzése mellett mindent kiadjak magamból minden adódó lehetőségnél. Sokat kell tanulnom, szeretnék ezért tenni és minél több időt áldozni ezért énektanulás, színészmesterség, mozgás és tánc terén. Szeretnék eljutni külföldre nyaralni, remélem lesz időm is és minden összejön hozzá. És várom a következő szerepet amit még nem árulhatok el, de idejében kiderül!

Írta: Simonyi András 2012.04.04.
 
Mondd el a véleményed

Tatár Csilla jobb, mint Gönczi Gábor?

Íme a Bravo Ottó idei jelöltjei – Janicsák Veca és Wolf Kati újra megmérkőzik