A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyetlen operája, Balázs Béla misztikus, népballadai hangú szövegkönyvére írt egyfelvonásos mű, amely egy férfi (Kékszakállú) és egy nő (Judit) kapcsolatának lelki „mélyfúrása”. A vár nem valós kastély, hanem a férfi lelke, a hét ajtó pedig a személyiség különböző rétegei; a történet azt mutatja meg, hogyan teszi tönkre a kapcsolatot a teljes birtoklás vágya és az a törekvés, hogy „mindent tudjunk” a másikról.
A történet röviden – Judit útja a hét ajtón át
Az opera ott kezdődik, hogy Judit elhagyta régi vőlegényét, családját, napfényes otthonát, és Kékszakállú sötét, ablaktalan várába érkezik, mert szereti, és meg akarja „megváltani” a férfit. A Regős bevezetője („Haj regö rejtem…”) népmesei keretet ad, de már az első dialógusokban kiderül: a vár falai nedvesek, hidegek, „sírók”, sötétek, mintha a férfi múltja, sebei, bűnei áztatnák át.
Kékszakállú eleinte könyörög Juditnak: „Ne kérdezz, ne nyiss ajtót, elég legyen a szerelem, ne kutasd a múltat.” A nő viszont épp abból érzi a szerelmet és a bizalmat, ha mindent láthat, ha ő „világosítja ki” a várat: újra meg újra kéri a kulcsokat.
-
Az első ajtó mögött kínzókamra, véres falak: a férfi lelki szenvedése, bűnei, erőszakossága.
-
A második mögött fegyvertár: hatalomvágy, harci készség, agresszív önvédelem.
-
A harmadik kincstárat rejt: gazdagság, teremtőképesség, de a drágaköveken is vércsillog.
-
A negyedik ajtó kertet tár fel: gyöngédség, szépség, érzelmi finomság, de a virágok földje is véres.
-
Az ötödik ajtó mögött teljes birodalom nyílik: hegyek, tengerek, végtelen távlat – a férfi egész „világa”, nagysága. Ez a zene legfényesebb pillanata, hatalmas C-dúr fortissimóval.
Itt lehetne a csúcspont: Kékszakállú mindent odaadott, amit adni tud – hatalmát, vagyonát, érzékenységét, birodalmát. De marad még két ajtó, amelyeket nem akar kinyittatni: a hatodik a „könnyek tava”, a férfi kimondatlan bánatának, veszteségeinek jelképe, a hetedik mögött pedig az előző asszonyok állnak, királynőként felöltöztetve – valójában a múlt kapcsolatai, amelyekkel Kékszakállú soha nem szakított lelkileg.
Judit féltékenysége, birtoklási vágya a hetedik ajtó miatt tetőzik: „Azt akarom tudni, ki voltál előttem, ki vagy rajtam kívül.” Amikor a hetedik ajtó is kinyílik, kiderül: az előző három asszony (Hajnal, Nap, Alkony) örökre a vár foglyai, és most Judit válik a „éjszaka asszonyává”, csatlakozik hozzájuk – Kékszakállú őt is királynői díszbe öltözteti, de ezzel el is veszíti: a szerelem helyét a rögzült, halott emlék foglalja el.
Szimbolika: vár, ajtók, vér, sötét–világosság
Az értelmezések szerint a vár maga a férfi lelke: kívül zárt, sötét, belül hatalmas, gazdag, de sebekkel és eltemetett emlékekkel teli.
-
Sötétség – világosság: Judit minden ajtónyitással fényt hoz, de ezzel együtt fájdalmat is: ami eddig „védett titok” volt, az most számonkérhető, értelmezendő, kritizálható lesz.
-
Vérfolt minden ajtó mögött: jelzi, hogy a férfi múltja nem „tiszta”: minden döntés, siker, gazdagság, gyöngédség mögött ott van valamilyen sérelem, bűn, veszteség.
-
Könnyek tava: a férfi kimondatlan gyásza, fájdalma, amelyet addig senkinek nem mutatott – amikor Judit ezt is látni akarja, valójában a férfi legvédtelenebb pontját fedi fel, de együttérzés helyett gyanakvás, féltékenység uralkodik el rajta.
Az opera egyik alapállítása, hogy bizonyos titkok, sebek csak akkor maradhatnak „életben tartó erőkként” a lélek mélyén, ha nem teszik ki őket kíváncsi tekinteteknek. Ha minden ajtót kinyitunk, lehet, hogy a vár – és a szerelem – lakhatatlanná válik.
Férfi–nő viszony, lélektani dráma
A Kékszakállút gyakran értelmezik „rossz férfinak”, Juditot „túl kíváncsi nőnek”, de a modern elemzések jóval összetettebb képet adnak.
-
Kékszakállú valóban zárkózott, traumákkal terhelt férfi, aki fél attól, hogy ha a társa mindent lát, elhagyja, megveti – ezért kéri, hogy „szeress, ne kérdezz”.
-
Judit nem pusztán kíváncsi, hanem a teljes, feltétlen bizalmat keresi: azt hiszi, akkor szeret igazán, ha nincs titok, nincs zárt ajtó.
Tragédiájuk az, hogy nem tudnak középre találni:
-
Kékszakállú nem képes fokozatosan, bizalommal megnyitni önmagát;
-
Judit pedig nem tud megállni, elfogadni a határokat, és a „mindent tudni akarás” törekvésébe beleroppantja a kapcsolatot.
Sok elemző szerint az opera mély üzenete az, hogy nem lehet úgy szeretni, hogy a másik minden titkát birtokolni akarjuk, és nem lehet úgy szeretni, hogy a másik elől mindent elzárunk. A két véglet találkozása ezért vezet szükségszerűen tragédiához.
-
A kékszakállú herceg vára (opera) – történet, keletkezés, tartalom
-
Miről szól Bartók – A kékszakállú herceg vára? – cselekmény, szimbolika, lélektani értelmezés
-
A kékszakállú herceg vára – részletes operakalauz, ajtók, szimbolika
-
Szöllősy András: A kékszakállú herceg vára – elemzés, „a vár mint lélek”
-
Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára – eredeti szövegkönyv