A Kurázsi mama és gyermekei Brecht egyik legismertebb drámája, amely a harmincéves háború idején mutatja meg, hogyan falja fel a háború azokat is, akik „meg akarnak élni belőle”. A darab egyszerre háborúellenes példázat és kegyetlen tükör: a főhős, Kurázsi mama mindhárom gyermekét elveszíti, mégsem tanul a történtekből, hanem tovább húzza ekhós szekerét a front után.
Alaptörténet és főszereplők
A cselekmény a harmincéves háború (1618–1648) idején, több év alatt, különálló epizódokban bontakozik ki, 1624-től kezdve. Kurázsi mama (Fierling Anna) markotányosnő: ekhós szekerén árul ételt, italt, holmit a katonáknak, vagyis a háborúból él, miközben azt állítja, hogy gyermekeit is ezért akarja életben tartani.
Három gyermeke van, három különböző apától:
-
Eilif, az eszes és vakmerő legidősebb fiú, aki hőstettnek számító rablásért kap jutalmat, majd békésebb időben ugyanezért kivégzik.
-
Stüsszi (Stüssi-Féldi Svéjc), a jámbor, becsületes középső fiú, akit azért lőnek agyon, mert meg akar menteni néhány hadipénzes ládát.
-
Kattrin, a néma, gyerekszerető lány, aki a végén dobolással riasztja a falut az éjszakai támadás előtt, és ezért lelövik.
A mellékszereplők – a tábori pap, a szakács (Pipáspéter), a kurtizán Yvette stb. – mind a háborús „kisemberek” életét, túlélési stratégiáit mutatják.
A három gyerek halála és Kurázsi tragédiája
A dráma 12 jelenetében külön epizódokban látjuk, hogyan veszíti el Kurázsi sorra a gyerekeit, miközben sosem áll meg igazán, hogy szembenézzen a következményekkel.
-
Eilifet a háború elején elcsábítják katonának; anyja alkudozik, húz sorsot, de végül „belemegy”, mert bízik a szerencsében – évekkel később úgy végeztetik ki, hogy Kurázsi meg sem ismeri, csak sejthetjük a tragédiát.
-
Stüsszit akkor lövik agyon, amikor a csapat visszavonul, és ő meg akarja menteni a hadipénzt – Kurázsi a holttest mellett sem meri vállalni az anyaságát, inkább alkudozik, hogy olcsóbban ússza meg az azonosítást.
-
Kattrin a végén éjszaka felmászik egy háztetőre és dobolni kezd, hogy felébressze a falut a közeledő támadás előtt, így megmenti az embereket, de őt magát lelövik.
A zárójelenetben Kurázsi maga fogja be magát a szekér elé, és úgy indul tovább a front után – minden gyerekét elvesztette, de a háborúból való „megélés” logikáját nem adja fel.
Brechti színház: miért „elidegenítő”?
Brecht nem azért írta a darabot, hogy a nézők együtt sírjanak a hősnővel, hanem hogy gondolkodni kezdjenek a háború és a haszon összefüggéseiről. A jelenetek előtt például rövid feliratok „előre lelövik a poént” (megmondják, mi fog történni), hogy ne a meglepő fordulat, hanem az ok-okozat, a társadalmi tanulság legyen a fontos.
Ez az úgynevezett epikus, elidegenítő színház: dalok, kommentárok, táblák, ugrások az időben emlékeztetik a nézőt, hogy nem „belefeledkezni” kell a cselekménybe, hanem kívülről, kritikusan nézni azt. Kurázsi nem klasszikus értelemben vett hős, hanem ellentmondásos figura: egyszerre anya és kalmár, aki gyerekeit „is” szereti, de az üzletet nem hajlandó feladni értük.
Főbb témák és kérdések
-
Háború mint üzlet: A darab azt mutatja, hogy a háborúból sokan akarnak hasznot húzni, de végül a „kisemberek” fizetik meg az árát – szó szerint gyerekeik életével.
-
Anyaság és túlélés: Kurázsi egyszerre akarja megvédeni gyerekeit és pénzt keresni; mindig csak „egy kicsit” enged a háborúnak, de ez elég ahhoz, hogy mindhárom gyerekét elvigye.
-
Erkölcs és érdek: A dráma nagy kérdése, hogy lehet-e tisztességesnek maradni olyan rendszerben, ahol a háború logikája uralkodik, és mindenki a maga hasznát nézi.
Sok értelmezés szerint a darab nemcsak a harmincéves háborúról, hanem a 20. század totális háborúiról és a háborús kapitalizmusról is szól – arról, hogy aki „nem akar kimaradni a haszonból”, az végül saját életét, családját teszi fel a játékra.
Olvasnivalók
-
Miről szól Bertolt Brecht – Kurázsi mama és gyermekei? – tartalom, szereplők, kérdések
-
Kurázsi mama és gyermekei – szereplők, tartalom, elemzés (Wikipédia)
-
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei – érettségi vázlat, fő motívumok
-
Kurázsi mama és gyermekei – olvasónapló, jelenetenkénti összefoglaló