bin Láden nyomában, avagy az új női "akcióhős"

Hirdetés

Kathryn Bigelow nem új név a filmszakmában, mi sem bizonyítja ezt jobban eddigi pályája, mely tele van olyan tesztoszterontól bűzlő alkotásokkal, mint a Kék acél Jamie Lee Curtis-szel, a Holtpont Patrick Swayze-vel és Keanu Reeves-szel vagy legutóbbi rendezésével, A bombák földjénnel, mely egy csapásra kelendő árúcikké változtatta az addig ismeretlen Jeremy Renner-t.

Hirdetés

Legújabb filmje a Zero Dark Thirty – A bin Láden-hajsza címet viseli. A 10 évet felölelő történet bemutatja, milyen nehézségekkel, önfeláldozással sikerült elkapni Amerika első számú közellenségét. Kíméletlenül láttatja a kínvallatások pontos menetét, azok kivitelezését, miközben hivatalosan az Egyesült Államok sosem nyúlna ilyen eszközökhöz. Egyszerre háborús-dráma, politikai-thriller és akciófilm is. Az összes műfaj elemeit erősen kihasználja.

A főszereplőt Mayának hívják, akit Jessica Chastain (A segítség, Az élet fája) személyesít meg. Azt hihetnénk, hogy csupán íróasztal mögött ücsörgő irodista, amolyan aktatologató, de már a film első jelenetében jelen van egy brutális kihallgatáson, mondhatni ez a tűzkeresztség számára. Innen már csak még mélyebbre vezet az út, egészen a pokol bugyraiba. A kezdetben lelkes kezdő a szemünk láttára válik kiégett szakértővé, akit egyre többen ismernek az afgán-pakisztáni-iraki körzetben; ami nem biztos, hogy pozitív véleményt jelent. Ahogy egyre jobban és jobban beleássa magát a hajszába, annál veszélyesebb az élete a terepen.

Jessica mellett olyan színészek szerződtek le eme nagyszabású mozihoz, mint Kyle Chandler (Super 8, A királyság, Az Argo-akció), aki Maya egyik felettesét, Joseph Bradley-t alakítja; Jennifer Ehle (Büszkeség és balítélet), aki Maya munkatársát és barátját kelti életre; Jason Clarke (Közellenségek, Fékezhetetlen), aki bevezeti Mayát a vallatások világába; vagy Joel Edgerton (Warrior – A végső menet), aki a kommandós csapat vezetője.

A film dokumentarista módon, sokszor kézi kamerás módszerrel rögzíti a jeleneteket. Megmutatja, miként zajlik egy-egy akció, a tervezési folyamattól a kivitelezésig. Így szükségszerűen váltakoznak a helyszínek a politikai és hadi színtér között. A zenei aláfestés tárházát minimálisan használja, enélkül teremti meg a feszültséget, de igen hatékonyan.

A szereplők magánszféráját nem tárja elénk a történet, csak annyit tudunk meg, amennyi az akció kivitelezéséhez szükséges. Kompromisszumok és egyezkedések sorozata, adatgyűjtés másod- és elsőkézből, minden eszköz megengedett. Megszállottság és sikerorientáltság jellemzi a főbb szereplőket, de főleg a Chastain által alakított Mayát, akit a C.I.A. frissen, még az iskolapadból szervezett be elemzőnek. Élete értelme a bin Láden utáni nyomozásban merül ki, magánéletét azért nem mutatja be a film, mert talán nincs is neki.

A mozi erős példázata annak, mi történik akkor, ha a túlzott gyanakvást felváltja a hosszú ideje száműzött remény, és emiatt megszegnek bizonyos létfontosságú (biztonsági) szabályokat. Az utolsó kommandós jelenetnél azonban ez a fajta szemlélet már nem él, ott már az ‘előbb lőjj, aztán kérdezz’ – elv kerül előtérbe.

Hirdetés

Mindent összevetve a Zero Dark Thirty kegyetenül hiteles képet fest bin Láden ártalmatlanításáról; a 10 évig tartó különböző kutatómunkák, tervezgetések, kisebb bevetések útján szépen lassan eljutunk odáig, amikor már vétek lenne a legkisebb bizonyosságot is bizonytalanként kezelni, mert mi történik akkor, ha nem teszünk semmit és csak várunk… várunk, míg egy nap az ellenség lép, kihasználva tanácstalanságunkat. A filmben ez a gondolatmenet az, ami végül zöld utat ad a legutolsó akciónak. Az esetek döntő többségében nincs 100%-ig biztos terv, biztos tipp, biztos bizonyosság. Mikor a C.I.A. azt tárgyalja, mennyire hitelesek az eddigi, bin Láden helyzetéről szóló információk, a főnökök mind hezitálnak. Csupán Maya vágja rá kapásból, hogy teljes mértékben megalapozott az infó. Erről természetesen szó sincs, de mikor már mindekinek tönkre mentek az idegei, egy nő tökösebbnek bizonyul a többi herelógatónál.