Arra emlékszem, hogy nagyon féltem, fájdalmaim voltak és folyton éhes voltam… Egy tujabokor alatt húztam meg magam, A kicsinyeimet próbáltam védeni és melengetni, amennyire csak tudtam, bár a puszta földön ez eléggé nehezen ment. Ám itt legalább nem voltunk a szeme előtt azoknak, akik nap mint nap bántottak, üldöztek bennünket.
Mondd el a véleményed
