Bradley Cooper és a pozitív hozzáállás, avagy Napos oldal

Hirdetés
 

        A Napos oldal nem egy “könnyű olvasmány”. Első hallásra a cím egy pozitív darabot ígér, de ennél sokkal komplexebb. David O. Russell rendező, aki anno a Sivatagi cápákkal (George Clooney, Mark Wahlberg, Ice Cube) akciózott Irakban, a 2 évvel ezelőtt készített és díjazott The Fighter-A harcossal (Mark Wahlberg, Christian Bale) a nehezebben fogyaszthatóbb filmek felé fordult. Azért írom ezt, mert a Napos oldallal is ez a helyzet.
Egy elmegyógyintézetből frissen szabadult, harmincas éveiben járó férfi, Pat (a Másnaposoktól teljesen más karaktert játszó Bradley Cooper) áll a középpontban, aki azt a férfit verte félholtra, akivel a feleségét rajtakapta a zuhany alatt. Az eset kapcsán derült ki, hogy mentálhigiéniás problémái vannak, de 8 hónap után végre hazatérhet… szó szerint, ugyanis szülei (Jacki Weaver és Robert De Niro) fogadják be a gyógyulni vágyó “gyermeket”. A konfliktusok sora végeláthatatlannak tűnik, Pat nyers és szókimondó személye még legjobb barátját, Ronnie-t és annak feleségét, Veronica-t sem kíméli, mikor azok vacsorázni invitálják. Itt találkozunk Tiffany-vel (Jennifer Lawrence), Veronica húgával, aki nemrégiben vesztette el férjét.
Eddig egy nehéz pszicho-drámának tűnik a film, de a rendező csavar egyet az alapsztorin és a romantikus oldalt is megmutatja. A romantika és a dráma azonban egymás mellett és egymással
Hirdetés
egyensúlyoz igen precízen. Az olyan helyzetek, mint hogy melyikük őrültebb a másiknál, valamint Pat és Tiffany teljesen eltérő életfelfogása igencsak megkavarják az amúgy sem csendes állóvizet. Míg a lány csak vígasztalódni szeretne, a fiú saját feleségét szeretné visszaszerezni, de ehhez az kell, hogy semmilyen zűrbe ne keveredjen.
A “napos oldal” egy terápia elnevezése, melyet Pat hív így, és lényege, hogy – orvosa utasítására – mindennek próbálja a pozitív oldalát látni, de ha ez nem is megy könnyen, a jót keresse a szituációkban. Így, mikor Tiffany feltűnik a színen, eleinte csak egy újabb problémaforrást lát, idővel azonban érezni kezdi, hogy a teher csökkenni kezd a vállán, felszabadultabb, ha a lánnyal van, depresszióját is egyre könnyebben bírja kordában tartani.
A gyógyulási folyamat azonban igen fájdalmas, tele buktatókkal, melyeket maga az élet kínál. Ez a film nem csupán e két ember vívódásáról szól. Minden részlet mögött ott rejtőzik egy alternatíva, ami magyarázattal szolgál a hétköznapokban tett cselekvéseinkre, lerántja a leplet a dolgok mikéntjéről, megmutatja azok valódi arcát. Így lehetséges, hogy olyan – talán rossz – következtetést vontam le a filmből, miszerint senki sem mentes a sérülésektől, mindenkinek vannak sebei, melyeket elrejt mások elől. Az ember nehezen nyílik meg egy idegen, de olykor saját szerettei előtt is. Nem találja a megfelelő szavakat. Ez a film azért nagyszerű, mert mer nyitottan és őszintén mesélni a felszín alatt megbúvó emberi problémákról, sorsokról, és ebben nagyszerű színészek vannak a segítségére, akik briliáns alakításokat tesznek le az asztalra. Nem hiába jelölték Bradley Cooper-t a legjobb férfi, Jennifer Lawrence-t a legjobb női főszereplő Oscar-díjára, sőt, a szülőket megszemélyesítő Jacki Weaver és Robert De Niro is esélyes (Legjobb női és legjobb férfi mellékszereplő) a szobrocskára.
A filmet mindazok számára ajánlom, akik szeretnek a felszín alá is benézni; azoknak, akik mikor minden összedől, azt hiszik, már nincs kiút; mert ez a film egy olyan terápia, ami mindenki számára elhozhatja a Napos oldalt.

Silver Linings Playbook – Napos oldal
amerikai romantikus-dráma (2012-122 perc)

Főbb szereplők:

Hirdetés

Bradley Cooper
Jennifer Lawrence
Robert De Niro
Jacki Weaver
Chris Tucker
Julia Stiles
John Ortiz
Dash Mihok

Rendezte: David O. Russell

Hazai bemutató: 2013. január 10.

Írta: Bártfai Balázs, 2013.01.14.
Mondd el a véleményed

Rakonczai Viktor:”Európa színpadán mindenki ismeretlen!”

Interjúáradat a DAL versenyzőivel!