A diótörő Csajkovszkij utolsó balettje, karácsony esti mese balett-változatban, E. T. A. Hoffmann „A diótörő és az Egérkirály” című története nyomán. Egy kislány (Mária/Marika/Mása – változattól függően) karácsony estéjén diótörő bábut kap, amely éjfélkor megelevenedik, megküzd az Egérkirállyal, majd herceggé változva egy varázslatos birodalomba vezeti a lányt.
A cselekmény röviden
Karácsony este ünnepség van, a gyerekek ajándékokat kapnak, köztük a diótörő bábut a különc Drosselmeier nagybácsitól. A lány (Mária/Marika) nagyon megszereti az ajándékot, bátyja (Misi/Frici) viszont féltékenyen elrontja a játékot, sőt eltöri a bábu fejét. Éjfélkor Mária magára marad a nappaliban, a karácsonyfa „megnő”, a játékok életre kelnek, és elkezdődik a csata: az egerek serege, élükön az Egérkirállyal, megtámadja a diótörő vezette játékkatonákat.
A diótörő a lány bátor segítségével legyőzi az Egérkirályt, ezután daliás herceggé változik. A második felvonásban hajón vagy varázslatos utazással elviszi Máriát a Cukorkabirodalomba / Cukorországba, ahol különféle népek táncai (spanyol, arab, kínai, orosz, virágkeringő stb.) ünneplik győzelmüket – ezek a balett híres karaktertáncai. Végül a lány egyes változatokban felébred, és nem tudni, álom volt-e az egész, más feldolgozásokban pedig „bent marad” a mesebirodalomban a herceg oldalán.
Mit jelenthet A diótörő története?
-
Felnövés és képzelet: Mária története sok értelmezés szerint a gyerekkorból a serdülőkor felé való átlépés meséje: a játék, a félelem (egerek, Egérkirály) és a szerelem (herceg) motívumai keverednek benne.
-
Karácsonyi csoda: a balett a 20. században lett „karácsonyi klasszikus”: a diótörő-figura védelmező, szerencsét hozó, a rossz szellemeket elűző talizmánként is megjelenik a kultúrában.
-
Zene és látvány ünnepe: a cselekmény a második felvonásban inkább ürügy a látványos táncsorozatra – Csajkovszkij zenéje (pl. Cukortündér tánca, Virágkeringő) ma is a legnépszerűbb balettzene között van.
A balett ma szinte világszerte a karácsonyi időszak „kötelező” előadása: gyerekeknek meseszerű látvány, felnőtteknek nosztalgikus-érzelmes történet arról, hogyan válik a félelmetes, szilánkos valóság (sötét szoba, egerek, eltört bábu) varázslattá a képzelet és a zene segítségével.