Csepeli Szabó Béla: Az emberiségről

Hirdetés

Jöjjön Csepeli Szabó Béla: Az emberiségről verse.

Az emberiség addig él, míg célja van
és hite önmagában,
míg tiszta tűz és gondolat fogan
szívében, homlokában,
míg alkotni és lelkesedni tud, lobogva,
meg-megújulva szakadatlanul,
s ha a romlásból önmagát kioldva
az erkölcs szépségéhez igazul,
míg küzd és úgy küzd, hogy törvénnyé válik
a szabadság, a béke és a rend, ­
ha utunkra a józan ész világít,
“kertünkké” tehetjük a Végtelent,
de elpusztulunk,
el mindannyian,
ha nem törünk új s új bércekre bátran,
az emberiség addig él míg Célja van,
és Hite – Önmagában.

The post Csepeli Szabó Béla: Az emberiségről appeared first on Meglepetesvers.hu.

Hirdetés
Mondd el a véleményed

József Attila: Megfáradt ember

Osvát Erzsébet: Édesanyám szeme