Egy örömszakács gondolatai – Interjú Marton Zsolttal

Hirdetés

fotó_amiconak

Mesélne nekem arról, hogyan jött az életébe a főzés, és a szakácskodás?

Mindig szerettem körülöttem a boldog, elégedett embereket. Valószínűleg ezért foglalkoztam már egészen fiatal koromban is kortársaim szórakoztatásával mint lemezlovas, és a hasán keresztül is mindenkinek örömet lehet szerezni. Ez lehetett az indulás. Vendéglátóipart is tanultam középiskolában, hamar ráéreztem a konyhai munka szépségére. Az első igazán jól sikerült fogás után figyeltem a csillogó tekinteteket. A mai napig minden egyes ételbe beleteszem a maximumot, és várom a fogadtatást…

Hirdetés

egyéljót1

Azért a lemezlovaskodástól elég távol áll a konyhaművészet… Ennyire sokszínű egyéniség?

Az örömszerzés szempontjából egyáltalán nem. Akik ismernek, annak tartanak, igen.

0egyéljót3

Mondhatjuk, hogy végülis mindazzal, amit csinál, a fő célja az embereknek történő örömszerzés?

Nagy vonalakban igen. Ezt a közös nevezőt találtam.

egyéljót2

Hogyan jött a gasztróvonal?

Már gyermekkoromban érdeklődéssel figyeltem szüleimet a konyhában. Középiskolai tanulmányaim pedig csak tovább fokozták a rajongást a gasztronómia iránt: nyári szakmai gyakorlataimat külföldön tölthettem, így már egész fiatalon komoly tapasztalatra tehettem szert.

Voltak híresebb, közismertebb mesterei is?

Nem. Bár számomra mindegyikük szakmai etalon volt. Amit nem volt módomban ellesni mástól, azt magam kísérleteztem ki. Addig kínlódtam, míg tökéletes nem lett.

Az élet más területein is ilyen kitartó?

Célratartó vagyok inkább. A reális önértékelést is fontosnak tartom.

Facebookon vezetett Egyél jót c. oldala alig több, mint egy éve – megnéztem, pont 2 hete volt az egy éves évforduló- indult, s azóta majdnem 4,5 ezer követővel rendelkezik. Ez – nekem legalábbis – azt jelzi, hogy valamit nagyon jól csinál. Mi a titka? De talán azt is kérdezhetném, miben rejlik Marton Zsolt egyedisége a hazai gasztropalettán?

Erős túlzás lenne azt mondani, hogy a hazai gasztronómiai palettán bármilyen különleges helyet foglalnék el. Nem is tűztem ezt ki célul. Próbálom egyszerű, praktikus technológiai eljárásokkal megkönnyíteni a mindennapos otthoni főzési praktikát. Emellett előszeretettel nyúlok elfelejtett alapanyagokhoz, amiket méltatlanul kihagyunk az otthoni kosztból. S igen, figyelek a korszerű, egészséges táplálkozásra is. Ami soha sem mehet a jó ízek rovására. Minden egyes tál ételbe bele kell tenni a maximumot. Csak így lesz tökéletes a produktum.

egyéljót3

A tv nézők nyáron a tv2 Mokka c. műsorában is láthatták, ahol Demcsák Zsuzsa és Vujity Tvrtko faggatták. Hogy látja, a médiajelenlét lendületet adott a gasztroprojektnek?

A média egy eszköz csupán. Sohasem cél. Igen, Nagyon sok visszajelzést kaptam, ami természetes ilyenkor. Bár, nem a főzésről szólnak az ilyen rövid bejelentkezésre épülő reggeli műsorok. Lehetőséget adnak arra, hogy impulzusokat küldjön az ember a nézők, hallgatók felé. Én is így tekintettem erre a meghívásra. Illetve majdnem így, mert nem tudtam meghazudtolni önmagamat. Figyeltem az örömreakciókat is.

IMG_1123                   Fotó forrása: Marton Zsolt, ifj.Tárnai Tamáswww.frisss.hu

Ami azt hiszem, valljuk be, természetes vágy, vagy mondjuk úgy, inkább óhaj attól, aki főz…

Pontosítok: attól, aki nem kényszerűségből, s napi rutinból főz. Mert azért kell ehhez némi szerencse is az élettől.

Tehetségre, érzékre, adottságra gondolt szerencse alatt, ugye?

Nem kifejezetten. Olyan élethelyzetre, hogy ne kelljen napi szükségszerűségnek megélni a főzést. Mert az csakúgy, mint sok mást az életben, beárnyékol. S megöli az inspirációt.

Ha már az inspirációt, ihletet említette. Ön honnan merít ötletet a napi megújuláshoz, a receptjeihez?

Gondolkodom, ötletelek, s próbálgatok új ízeket. S természetesen figyelem a trendeket is, mert az némi eligazodást ad a nagyvilágról. De nem vagyok túlzott trendkövető. Ha valami nem mozgat meg, nem próbálkozom vele. Izgalmas témának tartom a hagyományos magyaros ételeket feleleveníteni, s új technológiákkal megújítani például. De a túlzásba vitt konyhai mesterkedés már nem tud lázba hozni. A fúzió, s a kémiai eljárások már nem az én világom.

IMG_0024_fc

Van szakmai példaképe? Ha igen,ki az vagy kik azok?

Jamie Oliver inspirál. S a kanadai illetőségű Chuck Hughes konyhai filozófiája is tetszik. Mindketten kerülik a mesterkélt stílust. Egyszerű, letisztult felfogásuk az ételekről ösztönöz engem is. A befutott magyar séfek szerintem túlzottan trendik akarnak lenni, ami idegen a honi környezettől. Ez az igazi izgalmas kihívás: megtalálni a gasztronómiai fejlődés vezérfonalát, és úgy alkalmazni, hogy közben ne ijessze el a hagyományos ízeket, állagokat kedvelő vendégeket. Szeretem a határokat súrolni, de nem átlépni.

Erre szokták mondani, hogy van, amikor a kevesebb több… ugye?

Pontosan. Ez a vezérfonalam.

Végezetül, ha mondjuk egy év múlva ugyanebben a témában leülünk beszélgetni: mit kívánjak addigra Önnek? Mivel lenne elégedett?

Sok-sok boldog pillanattal, amit a konyhában töltöttem el, mert ez azt jelenti a következő egy évre, hogy lesz időm azzal foglalkozni, amit igazán szeretek. S ennél nagyobb örömöt ne is várjon az ember az élettől! Jó lenne előrelépni egy régi tervem megvalósításában is: egy formabontó szakácskönyvet tervezek. De ehhez a nyár beköszönte alapfeltétel.

Köszönöm szépen az interjút!

 Széles L. Gábor
2014.10.29.

 

 

Mondd el a véleményed

Mennyivel csökkentik az új adók a családi bevételt?

Óvintézkedések a szén-monoxid mérgezés elkerülésére