Hirdetés

Buli 4 keréken Endrédi Bálinttal

– Milyen érzés volt Számodra, amikor először rádöbbentél, hogy bizony, ha valami nem akadálymentes nem lehet tovább jutni, Te hogy oldod meg, hogy egy motoros EL-GO-val, ami nagy helyet foglal és nehéz vele közlekedni, mindenhova eljutsz, ahova szeretnél?

-Mopeddel is a közlekedésben gyakorlat teszi a mestert. Elsősorban talán, mivel folyamatosan romlott az állapotom, így nem rökönyödtem meg, hogy nem tudok bejutni, mert sokáig betudtam. Az állapotom csak egyre romlott, de amikor kerekes székbe jutottam és először tapasztaltam és a mai napig folyamatosan, hogy ami akadálymentes, az csak részben az, a fő probléma azzal van, hogy akik tervezik ezeket, azok soha még csak kipróbálás szintjén sem ültek kerekes székbe, így semmi tapasztalatuk sincs. Így tehát átadni se szabadna ezeket, de mégis megtörténik, s utána reklámozzák az akadálymentességet közben nem is az. A legtöbb hely lehet, hogy akadálymentes, csak nem lehet megközelíteni vagy bejutni. A közlekedéssel kéne kezdeni az akadálymentesítést, ténylegesen használható megoldásokat kitalálni, mint például Pécsett vagy Budapesten akár. Sok helyen azért sincs akadálymentes rámpa, mert az nem illik az adott városrész vagy utca hangulatához, viszont ha nem tudunk bemenni valahova és nem tudjuk költeni a pénzünket, mint mások, az a helynek is negatív, nagyon sokszor, ha lenne rámpa 2000 Ft a belépő, amely egy vendéglátóhelyen 5 sör kikérése után meg is térülhet akár. Ez csak egy példa volt, azonnal megtérülő minimális befektetés lenne. Ugyanez igaz a wc-re is, tehát amikor azt látom, hogy valamire akadálymentes van kiírva, csak akkor hiszem el, ha megtapasztalom saját magam is, mert sokszor a valóság nagyon messze van a feltüntetett dolgoktól, mint Makó Jeruzsálemtől. A MOPED akkora, mint egy babakocsi, szinte önmaga körül meg tud fordulni, ugyanúgy, mint bármi más közlekedési eszközhöz, ehhez is kell egy kis gyakorlás, utána bármit lehet vele tenni gond nélkül, de természetesen nagyon nehéz vele közlekedni nem akadálymentes helyen, akár utcán, a buckákon nem valami kényelmes lengéscsillapító nélkül, nagyon rázkódom és néha majdnem kiesek a székből a rossz minőségű utakon.

Hirdetés

– Honnan van benned ez a rengeteg energia, és ha elfáradsz, hogy tudsz töltődni? Milyen ötlettel, tanáccsal látnád el a fiatalokat?

-Nekem az energiát, a kitartást a többi ember adja, imádok velük beszélgetni. Nappal kávézni, beülni valahova beszélgetni, kirándulni és közben beszélgetni, nagy dumás vagyok, este meg egy sör vagy egy whiskey-cola mellett vagy koktél, vagy bármi. Persze van, amikor jó visszavonulni kicsit magányba, miközben eszik-iszik az ember és közben tud gondolkozni, a saját gondolataival foglalkozni. Főleg azért szeretek minden embert, mert mindenki más típusú és mindenki más miatt értékes. Meg kell ismerni mindenkit, mert érdemes a különböző értékek miatt, amiket képviselnek. Az energiám a többi emberrel való kommunikáció adja, de fontos a törődés, a párod szeretete, egy mozi vele, ahol megfogod a kezét, a szeretet, a fizikai és lelki kapcsolatok, akár a nevetés is. A fiataloknak is azt tudom tanácsolni, hogy érdemes minél több embert megismerni legyen szó bárkiről, kórházban, utcán, bankban, bevásárlóközpontban, buliban. Akár hiszitek, akár nem még egy csöves bácsi is tud értékes lenni, csak lehet egy cigi után pl., de annyit megér áldozni rá, mert lehet pont olyan értékeset ad, amit nagyon kerestél előtte, tehát senkit nem szabad elítélni első látásra, főleg nem külső alapján. Legyenek nyitottak a fiatalok az idegen emberek irányába, fedezzék fel értékeiket. Minden lehetőséget érdemes kipróbálni és nyitni rá. Tapasztalatom szerint ezáltal mindig történik valami új, érdekes, örömteli.

Minden helyzetben kell keresni legalább az apró jót és annak örülni, így mindig nyertesként kerülsz ki

Ha beszélgetek valakivel és nem vidám téma merül fel, van egy szabályom, pont az előző mondat: nem szabad egy beszélgetést szomorúan befejezni, fel kell oldani a negatív fagyos hangulatot akár egy poén vagy egy vicces személyes sztori segítségével és akkor máris nem csak én magam, hanem a másik ember is nyertes. A szomorú ember arcára mosolyt csalhatunk. Na, ez a mosoly adja a legtöbb energiát, ettől töltődöm fel.

Bejutottál a Budapesti Gazdasági Főiskolára, ahol már megkezdted gazdaságinformatikus tanulmányaidat. Sajnos azonban a lakhatásod még nem megoldott. Eddig mik a tapasztalataid akadálymentesség, tolerancia, segítőkészség a Főiskolán?

-Az épület nagyjából akadálymentes, nem minden szabályszerű, de ez a kerekes székesek számára, biztos vagyok benne, hogy a legutolsó szempont, mert legalább nagyjából lehet közlekedni, ami már nagy szó. Mindig elmondom, hogy a szabályokkal az a baj, hogy ha minden szabályszerű lenne, egyrészt nem kéne törni a fejünket újabb megoldásokon, illetve ha minden tökéletesen van, akkor pont azok szorulnak ki a sok szabály miatt, akik érdekében hozták a szabályokat, mivel annyira szeretnék védeni a szabályokban felmerülő egyéneket, hogy végül pont őket zárják majd ki. Vicces az épületbe való bejutás, nem egyértelmű a bejutáskor a csengő hol léte, de van rámpa, ami nagy dolog. Az egyetemi segítőkészségről nagyon jókat tudok elmondani, megkönnyítik az ottlétem mindenben, amiben tudnak, próbálnak segíteni, de nem előnyhöz juttatni, hanem csak pusztán segíteni, pl. egyetemi papírokkal ugyan kések, de kaptam haladékot, elfogadnak krediteket, amiket pedig nem sikerül, azokból próbálják megoldani az órákra járásom, hogy segítsenek a tanulásomban, hogy ne kelljen átutaznom a fél várost sokszor. A dékán és az egyetemi vezetés megpróbálja mindenben könnyíteni a helyzetemet, ahol lehet, ez természetesen nem a tanulás rovására megy, hanem annak segítésére. Nagyon sok emberben megvan a segítő szándék, de a tényleges lépés a segítségnyújtásban látszik, nem elég csak akarni, tenni is kell érte és nem kifogásokat keresni.

Tolerancia szempontjából Magyarország el van maradva, a társadalmat kellene nevelni, hogy egymásra jobban odafigyeljünk. Mindig azt mondom, ha már egy babakocsit toló anyukának KINYITOD az ajtót, miután ezt elolvastad, már megérte.

Mi leszel, ha nagy leszel a Főiskola elvégzése után? Jön a költői kérdésem.

-Ez jó kérdés, ha elvégzem ezt a szakot, mindenképp üzletközvetítő, vagy a bankszakmában, vagy valahol, ahol emberekkel kell kommunikálni, biztos nem könyvelés, inkább az emberekkel való kapcsolattartás, ilyesmi. Az a jó ezen a szakon, hogy gazdasági informatikusra mindenhol szükség van, le tudom fordítani azt, amit a programozó mond a laikusok számára, hogy ők megértsék. A kisasszony reklamálását úgy el tudom mondani a programozónak, hogy ő is megértse a problémát, ne pedig az illető hajszínére fogja. Emberekkel foglalkozni pl.: a bankszakmában biztonsági szoftver fejlesztőként, tesztelőként igényfelmérőként, vagy mindenképp olyan emberként, akinek sok személyes kontaktussal jár a munkája.

Hogy állsz a divattal, eljutsz akadálymentes ruha boltokba, tudsz magadra ruhát venni, segítenek próbálni a boltban? Nem lenne szükséged önkéntes segítőre napközben, meg hasonló bevásárlásokhoz?

-Az akadálymentesítés problémás, ahogy az elején már említettem, nagyobb bevásárlóközpontokba be tudok menni, mert nincs lépcső, szerencsére Pesten rengeteg helyen tudok lenni. Fiú létemre a divatban annyira nem vagyok elmerülve, de azért, ha szigorúan nézem, akkor szeretek sportosan, lazán és közben elegánsan öltözni. Ezt talán jobban megítélik azok, akikkel kapcsolatban vagyok, illetve a lányok, mégis ők jobban értenek ehhez, én csak egy bunkó informatikus leszek, tőlem az ilyen távol áll J. Mármint úgy általában nem értek hozzá, de remélem, a lányok nem gondolnak nagyon ódivatúnak. Mint már mondtam, mindenkép olyanokra bíznám az öltözködést, akik jobban gyakorlottak ebben, jobb ízlésűek. Szeretek hallgatni másokra, nem biztos, hogy megfogadom a tanácsot, de mindenkép érdekel a véleményük. Érdekességkép Pécsett benne vagyok a Special Fashion csapatában, nagyon várom benne a következő segítői/szervezői/fellépői feladatom. Ott is a styles fotósok, vagy a csapatban lévő többi lány véleményére építek.

Hirdetés

Szoktak önkéntesek jelentkezni nálad?

-Megmondom őszintén nem, a legtöbb ember fél közeledni egy sérülthez, mert nem tudja, hogyan tegye, nem meri megkérdezni. A másik hogy a segítség elfogadásához kell, hogy legyen a sérültben egy kis bizalom, ugyanis sokszor kihasználják, hogy valaki sérült, nevelni kell a társadalmat, nekünk bizalomra van szükségünk, én el szoktam fogadni tapasztalataim szerint, mert akkor majd máskor is akarnak segíteni, ha ugyanarról a személyről van szó. Én inkább elfogadom azt, ami nem jó, mert néha nem a legjobban segítenek akár felállni, vagy menni ilyenkor óvatosan jelzem, hogy lenne nekem jobb, hogy ne gondolják azt, hogy okoskodom, hiszen ők csak nem érzik, amit én nem tudják elképzelni, hogy valami másképp jó, mint ők gondolják, de bennük segítő szándék van. Pl. ha a vakot átkíséred a zebrán nekik az a legjobb, ha a kezét a jobb válladra rakod, mert akkor tud követni téged, akkor érzékeli az irányokat, stb. Inkább azt mondom, hogy ajánlják fel a segítséget az emberek és kérdezzék meg, hogyan tudnak, mert minden sérültnek másképp kell, nekem másképp kell segíteni felállni, mint pl. akinek van egyensúlya de a lába nincs, vagy karja nincs. Mindenki más, inkább kérdezzék meg, ne pedig csak durva módon közelítsenek. Sokszor nagyon kellemetlen hogy ebben, abban segítségre van szükségem, főleg ha intim a dolog, nekem pl. fürdőben kell a segítség, hogy átüljek a székbe, amikor a zuhanyzóban vagyok, emiatt kell egy bizalom a másikhoz, hogy ne higgye azt, hogy ki akarom őt használni. Ha jelentkeznének is önkéntesek először meg kell őket ismernem, különben nem működik a dolog.

Egy ilyen fesztivál alkalmával láttam nagyon szereted a lányokat. Hogy állsz most a szerelem terén? Mennyire fogadnak el egészséges lányok, vagy csak sorstársakkal létesítesz kapcsolatot?

-Mivel az állapotom évről évre romlik, soha nem tudom elfogadni, hogy beteg vagyok, sok bajom van, mert tegnap még lehet, tudtam valamit csinálni vagy egy hónapja, egy éve. Nem beteg emberként tekintek magamra, hanem úgy, mint bárki más, mindenkinek van valami problémája csak nem biztos, hogy valakin elsőre meglátszik. Én mindenképp egészséges párt, de teljesen egészséges párt szeretnék fizikailag. A mozgássérültekkel például az a problémám, hogy vannak dolgok, amikben én is segítségre szorulok pl. fürdés, inget begombolni, vagy ha leesik a kulcs a sarokba és nem érem el a székből és nem tudom felvenni, vagy ha éppen együtt lennék egy ágyban egy mozgássérült lánnyal és egyikünk lecsúszna az ágyból, nem tudnánk segíteni a másiknak, emiatt mindenképp olyan párt szeretnék, akivel kiegészítjük egymást. Nekem főleg a mozgás terén vannak gondjaim, olyat szeretnék, aki tudja azt, amit én nem, én meg lehet, lelkileg tudom őt kiegészíteni, a lényeg hogy egymás hibáit tudjuk kiegészíteni. Nagyon sok lány úgy néz rám, hogy szeret velem lenni beszélgetni, bulizni, de ha jelzem neki, hogy tetszik és lehetne valami több, akkor látszik rajta, hogy ő is akarná, de mivel nem tudok járni, akkor én az ágyban sem tudok férfi lenni, pedig ez hatalmas tévedés. Főleg a fiatalok gondolják ezt rólam, érdekes, mindig egy pár évvel idősebb barátnőm volt, akik odáig voltak értem, mindent megkaptak fizikailag, lelkileg, a mai napig jó viszonyban vagyok velük, nincs velük harag. Sokszor nagyon bántó tud lenni a kérdés, tehát, ha az állapotom miatt megkérdezik, hogy minden működik-e ott lent? Sokaknál ez az első kérdés, pedig nálam sokkal jobban számít, hogy először megismerjem az illetőt, legyen bizalom, mint hogy rögtön ágyba vigyem. Mint korábban elmondtam, társadalmi problémák miatt nem értékel az egészséges lányok zöme, nem képesek rám teljes értékű emberként nézni, leragadnak a fizikai megjelenésnél. És ez amúgy nagyon bánt, mert ritka szép hölgyekkel büszkélkedhet ez az ország

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől kapod most ideiglenes megoldásként a MEOSZ akadálymentes szobáját. Milyen érzés volt számodra, hogy ők első szóra segítettek neked?

-Jólesett nagyon, legelőször nem is fordultam hozzájuk, először a kollégiumokat kérdezgettem körbe, mint bárki más, úgy próbáltam elhelyezkedni, mintha semmi bajom nem lenne, akár albérletbe is, sajnos most is megoldatlan a helyzet, de emlékszem egyik nap kaptam egy telefont a MEOSZ vezetőjétől és ő mondta, hogy lenne egy hely számomra. Úgy kaptam meg a szállást tőlük, hogy addig nagyon szívesen segítenek bármiben, amíg nem találok jobbat, így tudtam Pestre felkerülni nagyon köszönöm neki a segítséget nagyon jó a kapcsolatom velük, úgy érzem ők is barátok lettek. Önként segítettek, hallottak rólam, ami nagyon pozitív, sokan csak vállukat vonták rám. Először ugyan húztam a számat, mert kellemetlen volt, de el mertem fogadni ezt a segítséget. Mint előbb elmondtam, jó volt látni, hogy bennük nem csak a szándék volt meg, hanem konkrét lépéseket tettek az eredményért és nem kifogásokkal, haladékokkal biztattak

Lennél Magyarország kollégium, szállás, hotel iroda és boltok, bevásárlóközpontok akadálymentesítője, ha ilyen feladatot rád bíznának?

-Egy időben elhívtak átadó ünnepségekre, ahol az újonnan átadott akadálymentesített épületet átadták, de nem igazán szeretem, megmondom őszintén az ilyet, mert csak félig meddig voltak akadálymentesek, mindegyiknél volt több probléma, pl. mozgássérült WC-be mozgás érzékelős villanyt raknak, az érzékelő pedig 160 cm vagy afölé rakták, addig nem ér fel a kerekes székes, így lekapcsolódik a villany, miközben pisil. Egy WC akkor akadálymentes, ha az ajtón van egy korlát, amivel be tudod húzni magad mögött, van, aki ki se tud fordulni onnan, sajnos a tervezők tapasztalati hiánya miatt vannak ilyen dolgok, de, ha megfogadják a tanácsaim, örömmel bármikor állok rendelkezésre. Volt egy pár épület még Pécsett, amelyik a felújítás alatt kikérte a véleményem. Ez volt a legjobb, így tényleg akadálymentes lett, tehát ha felkérnek ilyesmire megint, akkor örömmel segítek. Mérnöki karon, Pesten mondtam, hogy menjünk végig azokon a szakaszokon és nézzük meg mennyire akadálymentes is a helyzet, ez a legjobb. A legtöbb fesztivál nyaranta pl. épít a véleményemre, de vannak olyan helyek, ahol inkább azt mondják, hogy ne menjek többet, nem látnak szívesen, ami szomorú, de megint csak társadalmi neveltség szintű problémának tartom ezt.

Most jelenleg miben van a legjobban segítségre szükséged és milyen elérhetőségen érnek el?

-Két barátomnak fogadom el a segítségét, ami úgy intimebb, az egyikőjük segített zuhanyozni meg ilyenek, egy másik barátommal pont ma beszéltem meg, aminek nagyon örültem, mondtam neki, hogy mindenképp szeretnék elmenni gólyabálokra majd, ahol a lányok szépek, a fiúk elegánsak, vidám a hangulat, felsőbb évesek is vannak, az egy igényes társaság igényes hangulat stb. Inget begombolni pl. segítenek majd, ezt megbeszéltem már. Lehet mindjárt rosszra gondolni intim szempontból, hogy öltöztet, vetkőztet valaki, főleg ha lány, de ilyen eseteket sosem használok ki, ügyelek rá, hogy a segítő se gondolja, hogy kihasználom, igyekszek úgymond lovag lenni, aki ismer, az tudja, hogy a finom mozgás számomra nehézkes.

Facebookon, telefonon elérnek az emberek, de szükséges a bizalom kialakítása mindenkivel. Sok kisebb apró dologban van szükségem segítségre, amit igazából zömével megtudnék oldani egyedül, de így sokkal biztonságosabb, meg gyorsabb (negyed annyi idő elkészülni) az adott feladattal pl.: nem esek el, vagy segítenek felállni, ha elesek. Egy másik példa nagyon szeretem a gólyabálokat, viszont az ing gombolása túl finom motorikus feladat számomra, így arra csak úgy tudnék elmenni, hogyha segítene fel meg lehúzni az inget, mármint a gombosat, de ha véletlen nem juttok el emiatt, akkor is nézhetjük a jó oldalát, csapjuk a le magas labdát egy poénnal

nem foglakozok akkora lukkal, túl pici ahhoz, hogy számításba jöjjön J.

De ahhoz például, hogy elfogadjak segítséget, ahhoz bizalom kell, mert sokszor olyan dolgok könnyítenék meg a feladatot, amit már- már valaki soknak talál, valakinek nem veszi be a gyomra, és valaki azt hiszi, hogy kihasználni akarom. Nem beszelve arról, hogy ilyen helyzetekben roppantul kiszolgáltatott vagyok. Még egy gondolat ehhez, az egész ráadásul, ha tetszik egy lány, abban az esetben véletlenül se fogok rövid időn belül ilyen dolgokba (intim) segítséget kérni, mert megismerni akarom és nem elijeszteni azzal, hogy ki akarom használni a helyzetet vagy őt.

Milyen gondolatokat adnál a politikusoknak, hogy fejben, majd törvényhozásban elkezdjék az akadálymentesítést?

-Ezt átfogalmaznám, a mérnököknek, akik tervezik, szeretnék inkább tanácsot adni, hogy egyszer a döntéshozók, amikor döntenek ilyenekről, az egyikük üljön bele egy ilyen székbe és próbálja ki, hogy milyen így közlekedni, ugyanezt a mérnököknek is. Biztos vagyok abban, hogy akkor lenne nagy akadálymentesítés, ha az ország egyik vezetője mondjuk síbalesetben eltöri mindkét lábát és kerekes székre szorulna, de mindenképp mennie kell dolgozni, akkor már mindjárt jobban bánnának velünk is. Addig, amíg a felső hatalmasok nem kerülnek hasonló helyzetbe, addig bele sem gondolnak, és úgy hoznak döntéseket, akár a MEOSZ, akár az érintettek közül valakinek a véleményét ki kéne kérni, ha engem kérdeznek én is válaszolok.

Mind a többi emberre, mind a fogyatékosokra jobban oda kéne figyelni, hogy mire van szükségük, hogy miben tudnának segíteni.
Ezt kérdezzük személyesen tőlük, első körben pl.: hogy vihetem-e a szomszéd néni nehéz szatyrát, amíg elkísérem az otthonáig stb. stb.
Ami részben már működik ma is, hogy kikérni az adott érintett csoportot tömörítő szervezet véleményét, tanácsát.
Olyan emberek, akik a tényleges döntést meghozzák ez ügyekben, ténylegesen próbálják ki, hogyan lehet boldogulni. pl.: kössék be sállal a szeműk vagy üljenek bele egy kerekes székbe és menjenek az utcára, boltba, parkolóba.

5 Az építést és kivitelezést a tervekkel érintett, vagy személyes tapasztalatokkal rendelkező engedélyezze, elkerülve a nem használható eredmény esetén levő pénzkidobást. Ez ma csak papíron létezik.

Átadáskor érintettekkel tesztelve.
A túl sok szabály, mely az emberek védelmében van, sok esetben pont azon érintettek egy részét szorítja ki, akiknek a leginkább védelemre lenne szükségük, pedig őértuk született a szabály. elvileg… Ezt szem előtt tartani.

8 A papír mindent kibír, ma meg főleg csak azt, hogy keresünk kibúvót, kiskaput.