Amerre a szem ellát, mindenütt megművelt domboldalak, takaros kertek, gondozott porták láthatók. Somogy megyében, Zics községben járunk, ahol munkaszerető, dolgos emberek élnek. S életfilozófiájuk tükröződik abban is, hogy 2013-ban létrehozták a Zicsi Szorgos Kezek Szociális Szövetkezetet. Tevékenységük összhangban áll a kormány közfoglalkoztatási programjával, hiszen munkát adnak az itt élőknek és ezzel értéket teremtenek, s bevételre is szert tesznek.
Hoffman Ferenc, a szövetkezet vezetője gyermekkora óta – 20 esztendőt kivéve, több mint három évtizede – ezen a szép fekvésű, jó klímájú, alig négyszáz lelket számláló apró településen él. Nem kis büszkeséggel mutatja a fóliasátorban termesztett, harsogó húsú paprikaültetvényt, a szabadföldi epersorokat, a zöldségágyásokat, hogy csak néhány példát említsek a tevékenységi körükből.
A paprika is igényli a gondozást, mutatja Hoffman Ferenc
– Közel harminc embernek teremtünk munkalehetőséget, ami nagy szó, hiszen így helyben dolgozhatnak és nem kell létbizonytalanságban élniük – tájékoztat, majd siet is kiadni a munkát.
Ginder Józsefnével, a Zicsi Szorgos Kezek Szociális Szövetkezet igazgatósági tagjával folytatjuk a beszélgetést immár az irodában.
– Az elnevezésük nagyon találó, hiszen szorgalmas, munkaszerető emberek alkotják a szövetkezetet. Mi mindennel foglalkoznak?
–Széles a palettánk, próbálunk több-lábon állni. Tevékenységünkhöz tartozik a zöldségfélék, szőlő, alma és gabonanövények termesztése, sertés- és tyúktartás, élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, éttermi mozgó vendéglátás (rendelkezünk egy büfé-kocsival), zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, mezőgazdasági bérmunka, tojásfertőtlenítés és csomagolás, valamint textíliák javítása, készítése. Egy mini varroda kialakítása is folyamatban van.
Ginderné Tünde csak kevés időt tölt az irodában
-A megalakuláskor mi volt a céljuk, mi motiválta Önöket?
– Az Önkormányzat 2012 óta vesz részt a Start mezőgazdasági programban. 2012-ben 15 személy foglalkoztatását kezdte meg, majd 2013-tól 23 álláskeresőnek biztosít munkalehetőséget. A településen közel hetven – ellátásban részesülő, illetve nem részesülő – hátrányos helyzetű, de dolgozni akaró álláskeresőt tartottak/tartanak nyilván. A Belügyminisztérium a mezőgazdasági programban résztvevő önkormányzatok részére tartott tájékoztatója után úgy ítéltük meg, hogy jó lehetőség lenne a településen folyó közmunkára szerveződve egy szociális szövetkezetet létrehozni, a szövetkezeti tagok számára munkafeltételeket teremteni, és ezáltal életminőségükön és szociális helyzetükön javítani.
-Mi kellett ahhoz, hogy ez a szövetkezet létrejöhessen?
–A szociális szövetkezet megalapításához minimum hét alapító tagra volt szükség. A közmunkára szerveződő szociális szövetkezet esetében az önkormányzatnak is alapító tagnak kellett lennie. Továbbá annak érdekében, hogy az önkormányzat haszonkölcsön szerződés keretében az eszközöket és a területet ingyenesen használatba adja a szociális szövetkezetnek, fontos volt, hogy az alapító tagok között több – legalább kettő – olyan hátrányos helyzetű személy is legyen aki egy közfoglalkoztatónál legalább kétéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban állt.
Földieper a fóliasátor alatt
-Mi a jelentősége ennek a szövetkezetnek a zicsi lakosok szempontjából?
– Leginkább az, hogy a helyben lakók helyben végezhessenek munkát, valamint, hogy az álláskeresők és a közfoglalkoztatásban résztvevők többletjövedelemhez és a természetbeni juttatás révén könnyebb megélhetéshez jussanak. – tájékoztat Hoffmann Ferenc. – Sajnos, településünk lakossága elöregedő, az itt élők nagy része szakképzetlen vagy olyan szakképesítéssel rendelkezik – például varrónő -, amelyre a település környékén nincs igény. Továbbá kisgyermekes szülők, akik nem tudnak több műszakos munkát vállalni, illetve koruk és alulképzettségük miatt munkájukra nem tartanak igényt az elsődleges munkaerőpiacon.
-Kik voltak az alapító tagok? Ma hányan alkotják a szövetkezetet? A férfiak vagy a nők vannak-e többségben?
– Az alapítók természetesen a községünk jövőjéért elkötelezett emberek közül kerültek ki. 28 természetes személy – közfoglalkoztatottak, álláskeresők, nyugdíjasok és egyéb munkavállalók – és az önkormányzat hozta létre a szövetkezetet. Jelenleg a szövetkezetnek az önkormányzaton kívül 43 tagja van, 25 nő és 18 férfi.
-Sokan úgy vélik, vidéken leginkább csak szezonális munkára van lehetőség. Önöknek nyáron van-e több tennivalójuk vagy folyamatosan, télen is?
-A mezőgazdasági tevékenységek és a mozgó vendéglátás – szabadtéri rendezvényeken való részvétel – miatt tavasztól őszig van több munkánk. Két élelmiszerjellegű üzletünk mellett a tojásfertőtlenítő és a csomagolóüzem egész évben működik. A téli holt idő kitöltésére vásároltunk 2 db ipari varrógépet, ugyanis tagjaink között sok ügyes kezű, szakképzett varrónő van. Kutatjuk a lehetőségét a folyamatos varrodai munka megteremtésének.
– Csak helyben dolgoznak vagy másutt is? – fordulok ismét Ginder Józsefnéhez.
–Nemcsak helyben végzünk munkát, hanem például Tabon is. Továbbá a büfé-kocsival a környező és távolabbi településeken részt veszünk különböző rendezvényeken. Fő profilunk a lángos-, kolbász- és pecsenyesütés, de megrendelésre egyéb ételeket is szívesen készítünk. Az idén például a balatonboglári Babel Camp Könnyűzenei Fesztiválon lángost sütöttünk a fellépő énekeseknek, zenészeknek. Nagy sikert arattunk.
-Hol vannak a telephelyeik és ki vagy kik intézik az adminisztrációt?
-Zicsen, egy valamikori istállóban sertéseket és tyúkokat tartunk. Az épület ifj. Friss József tulajdona, de térítésmentesen a rendelkezésünkre bocsátotta. A volt óvodánk területén zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemet létesítettünk; a korábbi tejcsarnok épületében pedig élelmiszerjellegű vegyes üzletünk működik, ahol elsősorban a szövetkezet által megtermelt zöldség és gyümölcs árusítását végezzük. Az egykori zicsi tűzoltószertár épületében üzemeltetjük a tojásfertőtlenítő és csomagoló üzemünket. Az utóbbi három helyiséget a helyi önkormányzat haszonkölcsön szerződéssel adta át részünkre. Ahogy már említettem, Tabon, a Kossuth Lajos utcai üzletsoron is élelmiszer jellegű vegyes üzletet üzemeltetünk, ahol szintén a szövetkezet által megtermelt zöldség- és gyümölcs árusítását végezzük. A helyiséget magánszemélytől béreljük. Szövetkezetünk könyvelését Polgár Istvánné könyvelő végzi, az egyéb adminisztrációs munkák zöme az én feladatom.
Ginder Józsefné a tojásfertőtlenítő és csomagolóüzem épületét mutatja
Huszár Gyuláné tojásfertőtlenítés közben
Hoffman Ferenc elégedett a paradicsomterméssel is
-Milyen jelentősebb pályázaton nyertek és annak keretében mit kellett megvalósítaniuk?
–2015-ben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által kiírt „Sui Generis” Támogatási Programban nettó 8,5 millió forintot kaptunk, melyből gyümölcsfeldolgozó gépsort vásároltunk. Üzemünkben gyümölcslevet, lekvárt, szörpöt és savanyúságot készítünk. Bérfeldolgozást is vállalunk. Ezáltal megrendelőink a saját gyümölcsükből készült tartósítószermentes terméket fogyaszthatnak.
-Milyen sikerekről számolhatnak még be? Például mire büszkék?
–Egyre több helyre invitálnak bennünket például lángost sütni vagy főzni. Nemrég például a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Tabi Csoportja fennállásának 30. évfordulója alkalmából megrendezett esélyegyenlőségi napon lángost és palacsintát sütöttünk a meghívott vendégek részére, természetesen térítésmentesen. A Tabi Egészségfejlesztő Központ 2015-ben és az idén is meghívott bennünket egészségmegőrző rendezvényére. Sok helyütt keresik az általunk megtermelt zöldségféléket, a sertésbérhizlalás is egyre népszerűbb és a környező településekről is egyre több a megrendelésünk. Amire még igazán büszkék vagyunk, az a településen élő 70-80 év feletti emberek elismerése, dicsérete. Megalakulásunk óta sertéseket hizlalunk kedvező feltételek mellett: sertésenként 20 ezer forintos kezdőrészlet befizetését követően havonta 10-10 ezer forintos részletekben kell fizetni és az állat átvétele után számolunk el. Így élelmiszerhez juthatnak a szűkösebb anyagi helyzetben lévő családok is. Ami leginkább örömmel tölt el bennünket az, hogy Zicset csupa szorgalmas, tettre kész, becsületes ember lakja, aki kétkezi munkából akar megélni, nem pedig segélyből tengetni a napjait.
-Vannak-e követőik, például a szomszéd településeken?
-Igen, egyre szélesebb körben terjednek el a közmunkára szerveződő szociális szövetkezetek. Már számos településről kerestek meg bennünket, kérték tapasztalataink átadását.
-Mik a terveik, mit szeretnének elérni?
-Szeretnénk pályázatokon részt venni, hogy minél több embernek munkát és biztosabb megélhetést biztosíthassunk. Célunk a közfoglalkoztatásból kivezetni a munkaképes lakosságot és az általuk végzett munkáért megfelelő jövedelmet, ezáltal jobb megélhetést biztosítani. Számunkra fontos, hogy Zicsen senki ne fázzon, ne éhezzen, emberhez méltó módon élhessen. Mottónk Arany János Domokos napra című versének néhány sora:”Legnagyobb cél pedig itt e földi létben, ember lenni mindég minden körülményben.”
Kép és szöveg:
Garamvölgyi Annamária
(A fotók egy meleg, nyárutói napon készültek)
