Ridley Scott, a Gladiátor után visszatért a Hollywood aranykorában csak “szandálfilmeknek” nevezett műfajhoz. 1960-ban Paul Newman főszereplésével már készült egy film, mely az Exodus címet viseli, ezért muszáj volt az alkotóknak egy alcímmel ellátni legújabb gyermeküket.
A történet Kr.e. 1300 körül játszódik, amikor is Seti fáraó Egyiptom ura, fia, Ramszesz és nevelt fia, Mózes édestestvérekként nőttek fel. Egy jóslat szerint a közelgő csatában valaki megmenti a herceg életét, és az népe urává válik. A jövendölés beteljesül, ugyanis Mózes megmenti Ramszesz életét. A fáraó Mózest rátermettebbnek tartja az uralkodásnak, ezért egyre több és nagyobb súlyú feladatokat bíz rá. Egy ilyen feladat teljesítése közben Mózesnek a fülébe jut származásának titka. Seti halála után Ramszesz lesz a fáraó, fivére pedig legfőbb tanácsadójává válik. Mózes kiléte az új fáraó tudomására jut, aki ezért száműzi Egyiptomból. Ezen történések után Mózes élete célja népe rabszolgasorból való felszabadítása lesz.
Legutóbb az Egyiptom hercege című rajzfilm foglalkozott a Biblia ezen történetével, melyet Ridley Scott most Christian Bale (Mózes), Joel Edgerton (Ramszesz), valamint Sir Ben Kingsley, Sigourney Weaver és John Turturro főszereplésével gondolt újra. A történetet nem kell bemutatni, nagy változtatásokra nem kell számítani, de Egyiptomot ilyen szépen talán még sosem álmodták vászonra, a híresen hírhedt tíz csapás pedig olyannyira realisztikusra sikeredett, hogy ösztönösen az arcunk elé kaptuk a kezünket a béka – és sáskahad láttán. Míg a Bruce Almighty-ben Jim Carrey egy tál paradicsomlevest választott ketté egy mozdulattal, addig az Exodus grandiózusabb, hihetőbb módon mutatja be a “száraz lábbal való átkelést” Kánaán földjére.
A látványra és a trükkök megvalósítására semmi panaszunk nem lehet, ami viszont nem hagyott nyugodni, az Christian Bale. Egyszerűen nem éreztem valósnak Mózes szerepében. Alakítása szenvedélymentes, még a már említett Egyiptom hercege rajzfilm figuráiban is több élet van. És ez az élettelen színészkedés majd’ mindegyik szereplőre igaz, kivételt talán csak Sir Ben Kingley képez, akinek elhittem, hogy csoportja vezetőjeként valóban az a célja, hogy óvja alárendeltjeit. Ugyan kis szerep jutott neki, mégis kitűnt a “tömegből”. Mintha a látványra nagyobb hangsúlyt fektettek volna, mint a karakterek ábrázolására.
Mindezek fényében az “Exodus – Istenek és királyok” egy korrekt feldolgozása a bibliai történetnek, de ennél már láttunk Ridley Scott-tól alaposabb filmet is. Aki imádja az ókori Egyiptom világát, valamint Mózes történetéért is rajong, annak bátran ajánlom, aki viszont “A múmia”-féle sivatagos, véres csaták sorozatára számít, az csalódni fog. Mindenesetre a két és fél órás játékidő oly hamar elillant, hogy bevallom, még néztem volna kicsit.
Exodus: Gods and Kings – Exodus: Istenek és királyok (2014 – 150 perc)
Hazai premier: 2014. december 11.
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Forgalmazza: InterCom
Írta: Bártfai Balázs 2014.12.11.
