Goriot apó olvasónaplója egy apai szeretetről, pénzről és önzésről szóló történetet foglal össze, amely Párizs kis panziójából nyit képet az egész társadalomra. Az idős tésztagyáros mindenét a lányaira áldozza, akik végül magára hagyják őt, miközben egy fiatal joghallgató, Rastignac a saját felemelkedésének árát tanulja meg.
Alapadatok, helyszín, idő
-
Szerző: Honoré de Balzac.
-
Műfaj: realista regény, a „Emberi színjáték” ciklus része.
-
Helyszín: Párizs, főleg Vauquer-né olcsó penziója és az arisztokrata szalonok.
-
Idő: 1819 körül, a restauráció korának Párizsa.
A regény egyetlen városrészből, a Neuve-Sainte-Geneviève utcai panzióból mutatja meg, hogyan épül fel a pénzre és érdekekre épülő társadalom.
Főbb szereplők röviden
-
Goriot apó – egykor tehetős tésztagyáros, aki minden pénzét két lányára, Delphine-re és Anastasiera költötte; szegényen, de rajongó apaként él a panzióban.
-
Eugène de Rastignac – vidéki, vagyontalan joghallgató, aki Párizsba jön szerencsét próbálni, és lassan megérti, hogy a társadalmi felemelkedés ára erkölcsi kompromisszum.
-
Vautrin – titokzatos, cinikus bűnöző, aki nagy társadalmi tapasztalatokkal bír, és veszélyes „alkukat” ajánl Eugène-nek.
-
Delphine de Nucingen – Goriot fiatalabb lánya, bankár felesége, apját szégyelli, de a pénzét és érzelmeit kihasználja.
-
Anastasie de Restaud – Goriot idősebb lánya, arisztokrata férjnél, szeretője szerencsejáték-adósságait apjával fizetteti.
-
Vauquer-né – a panzió tulajdonosa, kicsinyes, pénzsóvár, tipikus „kispolgár”.
Cselekmény röviden – fejezetlogika szerint
-
A panzió világa
A történet Vauquer-né piszkos, olcsó panziójában indul, ahol többféle társadalmi réteg képviselői laknak: Eugène de Rastignac, Goriot apó, Vautrin és más mellékszereplők. A lakók eleinte gyanakvással, megvetéssel nézik Goriot-t, aki egyre szegényebb lesz, szobáját is folyton olcsóbbra cseréli. -
Rastignac találkozása az „úri világgal”
A fiatal jogász unokatestvére, de Beauséant vikomtné révén belekóstol a párizsi arisztokrácia csillogó, de kegyetlen világába. Rájön, hogy kapcsolatokkal, pénzzel és intrikával gyorsan lehet emelkedni – de ez gyakran erkölcsi romlással jár. -
Goriot és lányai
Fokozatosan kiderül, hogy a „titokzatos” fiatal nők, akik néha Goriot-hoz járnak, valójában a lányai. Goriot egész vagyonát annak idején rájuk költötte, hogy fényes házasságot kössenek, most pedig ő egy nyomorúságos panzióban él, miközben a lányai csak akkor keresik, ha pénzre van szükségük. -
Vautrin ajánlata
Vautrin erkölcsileg kétes „üzletet” ajánl Eugène-nek: ha elveszi a szegény, de kitagadott Victorine-t, ő „gondoskodik róla”, hogy a lány bátyja „véletlenül” meghaljon egy párbajban, így Victorine óriási vagyont örököl. Eugène végül visszariad ettől, Vautrint pedig leleplezik és letartóztatják. -
A lányok erkölcsi bukása
Delphine és Anastasie egyre mélyebbre süllyednek az adósságokban, szeretőkben, hazugságokban. Goriot apó mindkettőt segíti, amíg csak egyetlen frankja marad, miközben ők a társaság előtt szégyellik „a tésztagyáros apát”. -
Goriot összeomlása, halála
Amikor a lányai újabb és újabb pénzeket követelnek, az öreg ebbe lelkileg és testileg is belerokkan. A végén már semmije sincs, adósság, elzálogosított járadék és betegsége marad. Haldokló ágyán is csak a lányairól beszél, nekik bocsát meg, magát hibáztatja, amiért így nevelte őket. -
Temetés, Rastignac döntése
Goriot apót szinte teljesen magára hagyják: a lányok nem mennek el a temetésére, csak hintót küldenek, hogy „formailag” jelen legyenek. Rastignac a temetés után a párizsi temetőből a városra nézve kimondja: harcot indít Párizs ellen, elhatározza, hogy a maga módján, de feljut ebben az embertelen világban.
Főbb témák, tanulságok olvasónaplóhoz
-
Apai szeretet és önfeláldozás: Goriot apó végletes önfeláldozása azt mutatja, hogy a szeretet is torzulhat, ha nincs benne önbecsülés.
-
Pénz és társadalmi rang: Párizs világa a pénz körül forog; az érzelmeket is gyakran pénzben és érdekben mérik.
-
Karrier és erkölcs: Rastignac dilemmája – lehet-e „tiszta kézzel” felemelkedni egy romlott társadalomban?
-
Szülő–gyermek kapcsolat: Balzac kegyetlenül ábrázolja, hogyan válhat egy szülő „kifacsart narancscsá” a saját gyerekei kezében.