Gőzgép Gorilla címmel új EP-vel jött ki nemrégiben a Karikabu Monguz. Ennek kapcsán ültünk le a csapattal egy hosszabb beszélgetésre.
Mindenekelőtt szóljatok pár szót a banda nevéről!Miért épp Karikabu Monguz?
Balogh Dániel:
A névválasztás nagyon egyszerűen ment: az első kislemezünk felvételei közben elkezdtünk arról beszélgetni, hogy mégis milyen néven jelenjünk majd meg kifelé. Andris (az énekesünk) kikötötte, hogy mindenképp legyen állat a nevünkben, mert az jó. Az első ötlet, ami mindenkinek nagyon tetszett, a Borostás Mongúz volt, ami a basszusgitáros Dani fejéből pattant ki. Majd következő alkalommal Zsolt ( a dobosunk) azt mondta, hogy neki is tetszik, de a borostás japánul karikabu, és az jobb, így ebben maradtunk.
Még a neveteknél maradva, tudom, hogy van egy hasonló nevű zenekar is: a Mongooz And The Magnet… Ők ihlettek meg benneteket?
B.D.: Nem. Mi a Mongooz And The Magnetnél jóval előbb találtuk ki a nevünket, semmi ilyesfajta gondolat nem volt benne, s ha már itt tartunk, elmondanám, hogy más hasonló nevű banda sem került szóba a nevünk kiválasztásakor.
Kérlek, mutassátok be a bandát!
B.D.: 2014 elején alakultunk, a tagok: Borbíró Andris – billentyű, ének Mátray Csanád – gitár Balogh Dániel – bassz Ferenczi Zsolt – dob Illy Tamás – szájharmonika. Tomi gyakorlatilag a producerünk is, az ő irányításával zajlanak a felvételek a dunakeszi Riversound stúdióban, és a keverés-masterelés részét is ő csinálja a történetnek.
Csanád, te – ha jól tudom – utólag kerültél a bandába. Meg tudod ezt erősíteni?
Mátray Csanád: Igen, mi engem illet, én a zenekarba utólag kerültem bele, bár a tagokkal addig is jóban voltam (már akit ismertem). Elődöm egyébként Riska, azaz Pongor Andris volt, akivel az első kislemez – aminek a címe az volt, hogy Kaboom! – 2/3-át vették fel a többiek (a harmadik számban, ha jól tudom, Dani gitározik), de az első koncerten már én játszottam.
Ki mit csinált a zenekar előtt?
B.D.: A bandából szinte mindenki különböző blues zenekarokban játszott korábban – Betli Blues Band, Wildflowers Blues Band, Blues n’ Trogers – , ami egyfajta közös alapnak tekinthető. A budapesti éjszakából már régről ismertük egymást és jóban voltunk, jártunk egymás koncertjeire stb., leszámítva a dobos Zsoltot, akit hirdetés útján találtunk. Egyébként rögtön nyilvánvaló volt, hogy ő a legjobb választás a posztra.
Milyen zenét játszotok?
B.D.:Ezzel a bandával nem bluest akarunk csinálni és játszani, ahogy az hallható is, hanem igyekszünk figyelembe venni a tényt, hogy hamarosan 2016-ot írunk. Imádjuk az olyan, modern blues-megközelítéseket, mint a Black Keys vagy éppen a white stripes, hangzásvilágunkat egyértelműen a ‘The Black Keys-es’ irányba próbáljuk építgetni. Nem The Black Keys-copy banda akarunk lenni, de a saját ötleteket igyekszünk egy ilyen blues-os, de mégis korszerű köntösbe bugyolálni.
Kik járnak a koncertjeitekre?
B.D.:Van egy törzsközönségünk, de az utóbbi időben sikerült egyre jobb helyszíneken fellépnünk – például idén nyáron a Művészetek Völgyében, vagy azóta a Kuplungban, most vasárnap (2015.október 18-án) pedig az A38-on -, így egyre nagyobb létszámban érkeznek új rajongók vagy kíváncsi vendégek is.
Hogyan születnek a dalaitok?
Borbíró András: A szövegeket általában én írom, megmutatom a többieknek, van, amelyik úgy, ahogy van, dalszöveggé válik, másokat átdolgozok a visszajelzéseik alapján, a szövegek kb harmada pedig a fiókba kerül. A zeneírás teljes mértékben megosztott munka: az alaptéma gitár, herfli és basszgitár is szokott lenni, az összes többi pedig kialakul, mikor próbán elkezdjük kóstolgatni a témát, játszunk vele, kifordítjuk-befordítjuk, lelassítjuk, felgyorsítjuk, variáljuk a lüktetést (shuffle vagy straight, tehát kicsit egyszerűsítve: rhythm and blues-os vagy rock’n’roll-os), és így tovább. Addig nem fejezzük be ezt a folyamatot, amíg mindenki nem elégedett az eredménnyel – nem ritka, hogy még a stúdióban ( http://riversound.hu/ ) is változik egy-egy dal.
Kérlek szólj pár szót a Gőzgép Gorilla ihletéséről!
A Gőzgép Gorilla alaptémája zongorán született meg. Imádom Tom Waits-et, lenyűgöz, hogy milyen bátran, innovatívan nyúl egy-egy hangszerhez, és hogy klasszikus értelemben disszonáns témákat és hangokat milyen varázslatos módon tud felhasználni egy-egy dalban. Emiatt előszeretettel püfölöm a kezem ügyébe akadó zongorákat. A Gőzgép Gorilla tohonyán zakatoló, játékos, de fenyegető témája is így született, és számomra egy darabos gorillát idézett. A gőzgépes fantáziavilágra utaló szöveg ez a darabosság mellett talán azért juthatott eszembe, mert akkoriban éppen egy steampunk stílusú mobiltelefonos játék (Dr.Gears) zenéjén dolgoztam a banda mellett.
Kérlek meséljetek még kicsit az új EP-n található másik két nótáról is!
Az Üzemen kívül egy vicces anti-rock’n’roll, amennyiben a hétköznapi hajtásba és a bulizásba egyaránt belefáradt narrátor feladja a harcot és menekülni akar a fejéből. Szerkezetileg ez egy bátrabb számunk, amennyiben a játékidő második felét egyetlen végeérhetetlen, groovy gitárszóló tölti ki. Reméljük, veszi majd a közönség a lapot (és e gesztussal a 70-es évek pszichedelikus rockja előtt tett tisztelgésünket)! A Helló Öltöny! pedig egy könnyen értelmezhető dal, ritmikus és dühös – ez a dal egy nagy fityisz, amelyet az önbizalomtól feszülő újgazdagoknak, gátlástalan menedzserpalántáknak és mindent pénzre váltani próbáló pénzembereknek mutatunk.
Kiket tekintetek példaképeiteknek?
B.D.:Imádjuk és tiszteljük a klasszikus isteneket is, 2013-ban pl. a banda 3/5 része jelen volt a Rolling Stones Hyde Parkban adott gigakoncertjének, Paul McCartney-t is kitartóan követjük stb. (Dani például már nyolcszor látta koncerten, és egyszer kezet is fogott vele Londonban – amúgy ezt mindig mindenhol elmondja.)Szóval sokféle zenét ismerünk és szeretünk, de ami valamiféle közös nevezőt jelent, az a blues és a black keys.
Hol lehet benneteket legközelebb ill. a közeljövőben látni, hallani?
Mindig a Facebook oldalunkra kerülnek ki a legfrissebb információk, úgyhogy azt mindenképpen érdemes követni és persze lájkolni , de idén egyébként az alábbi koncertek szerveződnek: 2015. okt. 24. Aurora, 2015.nov 12. Alcatraz, 2015.dec. 17. Alcatraz.
Mit lehet tudni a hosszabb távú terveitekről?
B.A.: Mindenképpen szeretnénk folytatni az eddigi hagyományok jegyében az évi 1-2 kislemez megjelentetését, illetve reméljük, jövő nyáron már fesztiválokra is el tudunk jutni, addig is pedig budapesti és vidéki városokban szervezett koncerteket játszunk. Emellett tervezünk klippforgatást is, sőt távolabbi, bátrabb kitűzéseink között szerepel egy esetleges londoni koncert is – mivel vannak kint barátaink (és persze egyre több magyar), valamint gyűlnek a feldolgozásaink és saját angol nyelvű dalaink is, azt gondoljuk, lenne létjogosultsága egy ilyen szervezésnek, nekünk pedig nagy kaland lenne. De a fókusz mindenképpen a magyarországi klubkoncerteken marad! A jövőre nézve rengeteg tervünk van, az egyik pont holnap (2015.október 18-án, vasárnap) fog megvalósulni, amikor az A38 nagyszínpadán fogunk játszani a Songhoy Blues nevű mali afroblues banda előtt. Őket már amúgy jó ideje hallgatjuk és szeretjük. Igyekszünk minél jobb koncerteket összehozni, tavaszra is elcsípni egy-két komolyabb lehetőséget, és a következő fesztiválszezonnak már aktív részesei szeretnénk lenni. Ami pedig a felvételeket illeti: egyelőre igyekszünk rendszeresen kihozni a már megszokott 2-3 számos EP-ket, így folyamatosan ‘újak’ tudunk lenni, mindig tudunk valamit mutatni a közönségnek. (Az eddig eltelt másfél évben négy kislemezt készítettünk.) Nagy vágyunk, hogy egy nagylemezt is csináljunk együtt, de úgy érezzük, hogy annak még nem feltétlenül van itt az ideje. Türelmesek vagyunk, érezni fogjuk, hogy mikor érett össze annyira a zenei világunk, hogy érdemes legyen abba a fába is belevágni a fejszénket.
Széles L. Gábor
2015.10.17.