Egy musical-show, amely betekintést ad Frank Sinatra életébe, és elmeséli nekünk az énekes világhírűvé válásának történetét. Egy egyedülálló darab, amelyre mindössze két hetük volt felkészülni az előadóknak. Hogy miért fontos ez az előadás (Frank Sinatra – A hang) az X-faktorban is feltűnt bájos énekesnőnek, Gubik Petrának? A cikkben kiderül!
Milyen érzés volt mikor megtudtad, hogy tiéd a szerep?
Mikor először említette nekem a darab rendezője Szomor György, nekem “csak” Gyurci , hogy mit szeretne, mit álmodott meg és hogy ebben a produkcióban számítana rám is, hát mondanom sem kell odáig voltam meg vissza! Ahogyan ez ilyenkor mindig lenni szokott, be voltam zsongva teljesen! (mosolyog) A Sinatra darabban, kisebb karakterek mellett, Ava Gardnert alakítom, aki Sinatra második felesége volt. Az első igazi díva szerepem, amikor egy olyan hölgyet kell megtestesítenem, aki ízig-vérig nő a szó szoros értelmében. Ava, korának, a ’20-as éveknek ünnepelt, Hollywoodi filmsztárja volt, és nem is akármilyen! Mondhatjuk, hogy a legnagyobbak közé tartozott. Imádtam! Nem csak a szerepet, a dalokat, a ruhákat, hanem azt is, hogy ismét olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akiket nagyon szeretek és nagyon jó szakemberek, művészek, partnerek.
Hogy zajlottak a próbák?
A próbafolyamat valamelyest feszített volt. A néző ezt nem tudja, amikor beül kíváncsian premiert nézni, de nekünk durván két hetünk volt ennek az alkotásnak a színpadra vitelére! Ennyi idő táncok, dalok, a próza és a szűkebb jelenetek elsajátítására… Mindenki teljes gőzzel dolgozott. Szinte hihetetlen, senkinek nem volt egy panasz szava sem, pedig tényleg nem voltunk egyszerű helyzetben. Éjjel-nappal zajlottak a próbák, párhuzamosan dolgoztak a táncművészek a színészek, jelmez és díszlettervező, a rendező meg a koreográfus. Ott álltam a takarásban és lestem szegény táncosokat, akik tényleg kitáncolták a lelküket. Vártam, hogy mikor érnek rá, akkor mindig elkaptam a kis korrepetitoromat és gyakoroltam a tánclépéseket, hiszen helyenként nekem is be kell kapcsolódnom. Az Experidance tánctársulattal és Román Sanyival már volt szerencsém együtt dolgozni, úgyhogy nagyon megkedveltük egymást, mindenben szívesen segítettek!
Mikor először említette nekem a darab rendezője Szomor György, nekem “csak” Gyurci , hogy mit szeretne, mit álmodott meg és hogy ebben a produkcióban számítana rám is, hát mondanom sem kell odáig voltam meg vissza! Ahogyan ez ilyenkor mindig lenni szokott, be voltam zsongva teljesen! (mosolyog) A Sinatra darabban, kisebb karakterek mellett, Ava Gardnert alakítom, aki Sinatra második felesége volt. Az első igazi díva szerepem, amikor egy olyan hölgyet kell megtestesítenem, aki ízig-vérig nő a szó szoros értelmében. Ava, korának, a ’20-as éveknek ünnepelt, Hollywoodi filmsztárja volt, és nem is akármilyen! Mondhatjuk, hogy a legnagyobbak közé tartozott. Imádtam! Nem csak a szerepet, a dalokat, a ruhákat, hanem azt is, hogy ismét olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akiket nagyon szeretek és nagyon jó szakemberek, művészek, partnerek.
Hogy zajlottak a próbák?
A próbafolyamat valamelyest feszített volt. A néző ezt nem tudja, amikor beül kíváncsian premiert nézni, de nekünk durván két hetünk volt ennek az alkotásnak a színpadra vitelére! Ennyi idő táncok, dalok, a próza és a szűkebb jelenetek elsajátítására… Mindenki teljes gőzzel dolgozott. Szinte hihetetlen, senkinek nem volt egy panasz szava sem, pedig tényleg nem voltunk egyszerű helyzetben. Éjjel-nappal zajlottak a próbák, párhuzamosan dolgoztak a táncművészek a színészek, jelmez és díszlettervező, a rendező meg a koreográfus. Ott álltam a takarásban és lestem szegény táncosokat, akik tényleg kitáncolták a lelküket. Vártam, hogy mikor érnek rá, akkor mindig elkaptam a kis korrepetitoromat és gyakoroltam a tánclépéseket, hiszen helyenként nekem is be kell kapcsolódnom. Az Experidance tánctársulattal és Román Sanyival már volt szerencsém együtt dolgozni, úgyhogy nagyon megkedveltük egymást, mindenben szívesen segítettek!
Hogy érezted marad a darabban?
Egyik kedvenc részem az volt, amikor egy tisukból font hintában ülök pár méter magasan. Alattam zajlanak az események, én pedig mint egy képzelet szüleménye: valósággá válok, megelevenedek és ott éneklem el az egyik gyönyörű dalt. Zseniális színpadkép! Ez alatt a két hét alatt rájöttem, hogy mennyire szükségem volt egy ilyen kaliberű női szerep megformálására. Borzasztóan élveztem és élvezem minden pillanatát, mivel ezentúl is fogjuk még játszani! Legközelebb február 24-én Budapesten, a RAM Colosseumban. Aki teheti jöjjön el egyszer, szívesen látjuk! (mosolyog)
Írta: Hatos Niki. 2013.01.27.
Mondd el a véleményed
