Herczeg Ferenc Az élet kapuja című kisregénye egy rövid, de feszült történelmi mű, amely a magyarság sorsfordító pillanatát mutatja be. Röviden is jól összefoglalható, mert kevés szereplőre és egy nagy, erkölcsi-történelmi döntésre koncentrál.
Cselekmény röviden
A történet a 16. század elején, II. Gyula pápa idején játszódik, főként Rómában, a pápaválasztás körüli intrikák közegében. Bakócz Tamás esztergomi érsek, egykor önző, hatalomvágyó politikus, ráébred, hogy a török fenyegetés miatt Magyarország és vele együtt Európa jövője forog kockán, ezért a pápai trónt akarja megszerezni, hogy egy nagy keresztény szövetséget szervezzen a török ellen.
Bakócz unokaöccse, Vértesi Tamás fiatal, művelt magyar nemes, akit Rómába küld, és aki beleszeret az ünnepelt kurtizánba, Fiamettába. A szerelem azonban elvonja a figyelmét, Fiametta pedig – eleinte érdekből – kifürkészi belőle nagybátyja terveit, ami hozzájárul Bakócz pápa-választási kísérletének bukásához; így a magánéleti szenvedély a nemzeti ügy kudarcához is kapcsolódik.
A cím jelentése „röviden”
Az „élet kapuja” több szereplő számára mást jelent: Bakócznak a pápai hatalom, amelyen keresztül meg lehetne menteni Magyarországot a töröktől, Vértesinek a beteljesült szerelem és a hősi önmegvalósítás lehetősége, Fiamettának a magánéleti boldogság és a múltból való kilépés. A kapu azonban egyiküknek sem nyílik igazán ki: terveik részben vagy teljesen kudarcot vallanak, így a mű végén inkább a be nem teljesült lehetőség, a jövőbe vetett remény és a közelgő nemzeti katasztrófa sejtelme marad.