József Attila – Thomas Mann üdvözlése: egy költő utolsó nagy hitvallása

131 Views

Hirdetés

A Thomas Mann üdvözlése József Attila egyik utolsó, 1937 januárjában született verse: ünnepi köszöntő, ugyanakkor súlyos politikai és erkölcsi hitvallás a fasizálódó Európa közepén. A költő egy élő íróhoz szól, benne látja „fehérek közt az európait”, vagyis az igazi, humanista, szabad, felelős értelmiségit, akire egy egész kontinensnek szüksége van.​

Keletkezés: válságban lévő költő, válságban lévő Európa

A vers Thomas Mann 1937. januári budapesti látogatásához kapcsolódik: a Nobel-díjas író a Magyar Színházban tartott nagyhatású előadást, amelyre a magyar szellemi élet színe-java kíváncsi volt. József Attila ekkor már súlyos testi-lelki válságban élt, anyagi gondokkal, kirekesztettség-élménnyel, és egyre reménytelenebb önértékeléssel.​

Thomas Mann ekkorra már nyíltan a nácizmus egyik legfontosabb ellenfele volt: esszéiben, beszédeiben (pl. a „Német felszólamlás”) határozottan kiállt az ész, a humanizmus, a jogállam, a kultúra mellett. A magyar közegben, ahol erősödtek a jobboldali, antiszemita tendenciák, Mann alakja egyszerre jelentett reményt és szégyentükröt: megmutatta, milyen lehet egy valódi „európai” a „fehérek közt”.​​

Hirdetés

A verset József Attila a látogatás előtti napon írta meg; felolvasni nem ő olvasta, de Hatvany Lajos rögtönzött német fordításban ismertette Mann előtt. A költemény így egyszerre konkrét alkalmi vers és egy költői testamentum része.​

A vers alapképe: gyerek – apa, tanítvány – mester

A vers nyitóképe: „Mint gyermek, aki már pihenni vágyik / és el is jutott a nyugalmas ágyig, / még megkérlel, hogy: ‘Ne menj el, mesélj’…” – József Attila így helyezi el magát Mannhoz képest.​

  • Ő maga a fáradt, bizonytalan „gyerek”, aki fél a rászakadó éjszakától (a történelem sötétjétől, a fasizmustól, az egyéni kilátástalanságtól).

  • Mann az a „mesélő”, a bölcs apa-mester, akit arra kér: maradjon, beszéljen, adjon értelmet és bátorságot, hogy ne „hirtelen szökjön rá az éj”.​

Az apa-gyerek allegória végigvonul az egész versen: alárendeltséget, bizalmat, kiszolgáltatottságot fejez ki, de nem hízelgés, hanem őszinte, kétségbeesett kérés: „taníts, segíts, mutass utat”.​

„Az igazat mondd, ne csak a valódit”

A vers egyik legismertebb sora: „Te jól tudod, a költő sose lódít: / az igazat mondd, ne csak a valódit” – itt a költő nemcsak Mannhoz, hanem minden értelmiségihez, sőt önmagához is beszél.​

  • A „valódi” a puszta tény, adat, leírás.

  • Az „igaz” az a mélyebb erkölcsi, emberi igazság, amely túlmutat a puszta tényeken – az, ami „világítja az agyunkat”, ahogy a vers mondja.​

A sor így az egész vers programmondata: ne elégítsenek ki bennünket a felszínes, manipulált magyarázatok; szükség van olyan írókra, gondolkodókra, akik kimondják a mélyebb igazságot a fasizmusról, kizsákmányolásról, hazugságról.​

„Fehérek közt egy európait”

A zárósor – „fehérek közt egy európait” – máig az egyik legtöbbet idézett magyar verssor. Jelentése réteges:​

  • A „fehérek” itt nem bőrszín, hanem civilizációs kategória: a „fehér ember” mint önmagát felsőbbrendűnek tartó, gyarmatosító, náci típus.​

  • Az „európai” ezzel szemben a valódi kulturális és erkölcsi minőséget jelenti: aki nem a faji felsőbbrendűségre, hanem az emberi méltóságra, szolidaritásra, szabadságra épít.​

József Attila így Mann alakjában nemcsak egy német írót, hanem az európaiság eszményét üdvözli: azt a reményt, hogy a kontinens még visszafordítható a barbárság felé vezető útról.​

Utólagos kritikák rámutatnak: tragikus irónia, hogy éppen ez a „fehér–európai” megkülönböztetés is belecsúszhat olyan hierarchiákba, amelyek később újabb kirekesztésekhez vezetnek – a sor egyszerre felemelő és problematikusan előrevetítő.​

Miért kulcsvers József Attila életművében?

  • Történelmi pillanat: 1937-ben Európa a háború és a diktatúrák felé sodródik, a magyar politika is jobbra tolódik; a vers ennek a tudatában született, tiszta politikai-erkölcsi állásfoglalásként.​

  • Személyes testamentum: a költő saját kívülállását, meg nem értettségét is beleírja; egyszerre beszél „mi”-ben (kollektívum) és mélyen személyesen.​

  • Esztétikai csúcspont: formai szempontból is kiemelkedő – szabadabb ritmus, beszélgető, mégis emelkedett hang, sűrített metaforák (gyerek–apa, fény–sötét, Hans Castorp–Madame Chauchat utalás Thomas Mann A varázshegy című regényére).​

Nem véletlen, hogy a magyar irodalomtanítás máig kiemelt versként kezeli: egyszerre szól irodalomról, politikáról, erkölcsről, Európáról és az értelmiség felelősségéről.​

Mondd el a véleményed

Éhes disznó makkal álmodik – mit jelent ez a közmondás?

„Fehérek közt egy európait” – mit jelent József Attila híres sora?