Jöjjön Juhász Gyula: Születésnapom verse.
Mint nyárfák hárfázása nyári éjen,
Olyan magányos és olyan talányos
Elzengő ifjúságom, vert reményem.
Ma fájón int felém sok régi város
És távol táj, hol fiatal fehéren
Az élet kacagó volt és világos.
S egy húr ezüstje sír, a fája ében,
A hold ma sírokon jár s hervadásos
Az éjszaka. Huszonhat éve éppen…
Köszönjük, hogy elolvastad a Születésnapom költeményét.
Mi a véleményed Juhász Gyula írásáról?
Írd meg kommentbe!
The post Juhász Gyula: Születésnapom appeared first on Meglepetesvers.hu.