Kányádi Sándor: Ősz végén vidéken

Kányádi Sándor: Ősz végén vidéken

Favágógép visong, sikong.
A kéményen bagoly rikolt.

Berzenkedik a majorság,
hogy a nyugalmuk feldúlták.

A tyúkok méltatlankodva
inalnak a szemétdombra.
Legelöl a kakas lábal
lengedező tarajával.
Onnan röppen a palánkra:
a pulyka az udvart szántja,
s a ludak is, noha félnek,
sziszegik a lármás gépet.

Csak a csacsi hallgat bölcsen:
tudja, így szokás ezt ősszel.
Szólhatsz hozzá, nem is néz rád.
Szálalja a száraz szénát.
S mire a gép az öl fával,
ő is végez a szénával.

S akkor szépen, gépbe fogva
átalkocog a szomszédba.

The post Kányádi Sándor: Ősz végén vidéken appeared first on Meglepetesvers.hu.

Mondd el a véleményed

Kányádi Sándor – Bot és furulya

Reményik Sándor: Egy lélek állt…