“A kitüntetések sorában fő helyre teszem a Kossuth-díjat, nem számítottam rá. Amikor tíz évvel ezelőtt úgy éreztem, már nagyon öreg vagyok, arra gondoltam, abba kellene hagyni ezt a pályát. Milyen kár lett volna” – mondta Kovács Kati az MTI-nek.
Az előadóművész, dalszövegíró, színész a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, gazdag előadóművészi tevékenyégéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként vehette át pénteken az Országházban a Kossuth-díjat.
“Ez nemcsak foglalkozás vagy hivatás, hanem hobbi is, egy életforma. Ha belegondolok abba, hogy a velem nagyjából egy idős pályatársak, a külföldiek is aktívak, nem hagyták abba, az ember lelkét ez nagyon kordjában tartja. A népszerűség egy hullámvasút, hol fent vagyunk, hol lenn, minden attól függ, van-e aktuális mondanivalónk, slágerünk” – fogalmazott Kovács Kati.
Az énekes felidézte, hogy 1996-ban magyar szöveget írt a Ridley Scott 1492 – A paradicsom meghódítása című filmjéhez készült Vangelis-főcímzenére, amelynek korábban nem volt szövege. Ez hosszú idő után, hirtelen hozott számára újra népszerűséget. “A rajongók évek óta kérték tőlem, énekeljem el a számot. Mondtam, hogy nincs szövege, de ők megkértek, írjak rá, így született a dal, amely így kezdődik: Száz tengerár fordul ellenünk, száz szélvihar küzd velünk”.
Kovács Kati nyerte 1966-ban az első Táncdalfesztivált a Nem leszek a játékszered című dallal, Gyulai Gaál János és Hajnal István szerzeményével. Hat évvel később szintén fesztiválgyőztes volt az Add már, uram, az esőt! című dallal, Koncz Tibor és Szenes Iván kompozíciójával. Utóbbi szám ugyanabban az évben a drezdai Nemzetközi Dalfesztivált is megnyerte.
“Nagyon kedves még például a Presser Gábortól kapott Rock and roller, a szintén Koncz és Szenes által írt Ha legközelebb látlak diszkósláger és természetesen az Úgy szeretném meghálálni, Gábor S. Pál és Szenes Iván szerzeménye. Aztán ott van a Nálad lenni újra jó lenne, ez is Koncz-Szenes szerzemény, amelyet 1974-ben Írországban egy nemzetközi fesztiválon a country szekcióban énekeltem és első díjat kapott. Ugyanaz vezényelte a nagyzenekart, aki az Eurovíziós Dalfesztivál karmestere is volt” – mondta Kovács Kati.
Bár számos versenyre eljuthatott külföldre, ami hatalmas élmény volt, sajnálja, hogy az Eurovízió nem volt ezek között, mert akkor Magyarország még nem volt EBU-tag. “Ami késik, nem múlik, az idei eurovíziós magyar válogató, A Dal 2014 zsűrijében részt vehettem, ami nehéz feladat volt és jól éreztem magam” – tette hozzá.
Kovács Kati úgy látja, a zeneszerzők mindent megírtak neki az elmúlt csaknem fél évszázadban, amit hangterjedelme alapján lehetett. “Volt köztük számos nagyon nehéz dal, mégis rengeteg lett közöttük sláger. Bár táncdalénekesként aposztrofáltak az 1965-ös Ki mit tud? idején, már akkor dzsesszes dalokkal indultam”. Később, 2009-2010-ben ezeket a számokat a Qualitons együttessel közös fellépéseken elevenítette fel nagy sikerrel, a Sziget fesztiválon is és Kovács Kati az elmúlt években énekelt az EFOTT-on, a magyar dal napján.
Továbbra is szereti az élő fellépéseket, mostanában a No Commerce együttessel lép fel és tervei között szerepel egy szimfonikus zenekarral készített lemez.
“A külföldi előadók is egyre gyakrabban találnak rá régi számaimra, úgy, hogy nem is ismernek. A Szólj rám, ha hangosan énekelek című dalomra egy manhattani aluljáróban breakelnek, Christina Aguilera az Add már, uram, az esőt! használta hangmintaként. Mi ez, ha nem világsiker?” – tette fel a kérdést Kovács Kati.
Az énekes végül elmondta: Kossuth-díját kollégájának, Kovács Erzsinek ajánlja, aki idős kora ellenére a mai napig énekel, ha felkérik.
