Az utóbbi esztendőben sok mindent átértékeltünk lelkileg és pénzügyileg egyaránt. Ez az időszak számos dologra megtanított, többek között arra, hogy az embernek muszáj félretennie. Billwachs Tibor, befektetésekkel foglalkozó szakember részletezi, mi történt egy év alatt, és a sok negatív dolog mellett mennyi plusz hozadéka is volt a járványnak.
A pénzügyi szakember, a Premi-U Investment egyik tulajdonosa hangsúlyozza, hogy számos támogatáshoz juthatunk, akár a munkahelyüket elvesztett személyekről, akár családokról legyen is szó. Azt tanácsolja, hogy a megoldásokat a jövőnkre összpontosítva többféle szempontból kell megvizsgálnunk, mindeközben pedig a váratlan helyzetekre felkészülnünk.
– Hogy látja az elmúlt egy évet megtakarítási szándék szempontjából? A bizonytalanság miatt az emberek jobban megnézik, mire költenek?
– Azt gondolom, hogy a pandémia a világon kettészakította a társadalmat. Azoknak az embereknek szinte biztosan kevesebb pénzük van, akiket a betegség sújtott, illetve akik a részben vagy egészben leállított szektorok egyes területein dolgoznak. Hiszen költségeik voltak, viszont bevételük nem vagy csak részben származott. Míg másoknak, akik nem vesztették el a munkájukat, lehetséges, hogy nőtt is a bevételük és akár a vagyonuk, hisz nem tudtak költeni korábbi szokásaik szerint, mint például egy hobbi, éttermi vacsora, szórakozás vagy utazás. Nemrégiben jelent meg egy kimutatás, hogy 2020-ban mindenkori csúcsra ért a világ összes megtakarítása. Egyértelműen látszik a statisztikából, hogy akiknek volt hajlandóságuk a spórolásra, azok a világ egészét nézve sosem látott magasságba emelték a teljes megtakarítás mennyiségét. Jelenleg már egy év távlatából látható a befektetési piacon, hogy aki tudott invesztícióban gondolkodni, történelmi méretű hozamokat érhetett el. Hiszen például az amerikai tőzsdék már messze meghaladták a pandémia előtti szinteket, de aki a tavaly február-márciusi esést követően vásárolt megfelelő körültekintéssel a világ különböző piacain sok eszköz osztályból vagy csak azok egyikéből (például részvény, nyersanyag, egyebek), hatalmas nyereségekre tehetett szert.
– Mit gondol a következő egy hónapról, lesz változás a nyitást illetően?
– Már tudjuk, hogy az eredetileg március 8-22-ig kihirdetett novembertől hatályos szigorításoknál is magasabb fokú korlátozások nem csak 2 hétig, hanem mindaddig fennmaradnak, ameddig erre szükség lesz. Véleményem szerint a járvány helyzet aktuális állapotának megfelelően fogunk nyitni, míg az iparági szakértők elgondolása szerint ők egy-két hónapos szigorú lezárást is el tudnak képzelni mindaddig, amíg újra fokozatosan elkezdhetünk csökkenteni a korlátozásokon. Vissza kell ugyanis csökkenteni a covid19-s megbetegedések esetszámát, az oltási aránynak pedig ezzel párhuzamosan fel kell futnia. A cél az, hogy minél előbb olyan szintre tudjunk jutni, hogy a már a világ egészén megjelent agresszív variánsokat is visszaszorítsuk.
– Milyen aktuális támogatásokról, adóváltozásokról, családtámogatási programokról tudhatunk most?
– Azt látom, hogy a kormány segíteni próbál a vállalkozásoknak. Ne feledjük, hogy kényszeresen le kellett állítani, vagyis hibernálni adott szakterületeket, hogy ne terjedjen tovább a vírus, amely mind tudjuk, emberek találkozása által fertőz. Például a lezárás idejére mentesülnek a KATA adó fizetési kötelezettség alól azon vállalkozások, akiket valamilyen formában hátrányosan érintenek a jelenlegi korlátozások. Továbbá ettől a hónaptól elérhető az a maximum 10 éves futamidejű 1-10 millió forintos kamatmentes MFB hitel, amelyet a vírus által sújtott ágazatokban lehet felhasználni – ebbe a körbe már 55 különböző TEÁOR számmal tevékenykedő KKV tartozik. Ennek egyik előnye, hogy 3 év türelmi idő van, tehát addig nem kell elkezdeni törleszteni. Társas vállalkozások esetén ügyvezetői kezességvállalással, míg egyéni vállalkozók esetén egy másik magánszemély kezességével érhető el a program. Egy másik eszköz a segítségre a Széchenyi Kártya Program. A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében pedig a kormány a hazai vállalkozásokra vonatkozó gazdasági hatásainak mérséklése érdekében kidolgozta az MFB Krízis hitel konstrukcióját (ez nem a fent említett program, hisz itt több formában 1-150 millió forintig lehet igényt beadni), továbbá elérhető a Garantiqa Krízis Garanciaprogramja is. A koronaválság kezelése és a gazdaság támogatása miatt nyújtható – előbbiekben említett – állami támogatások igénybevételét legalább 2021. december 31-ig meghosszabbították. Ez is nagyon jó lehetőség számos olyan vállalkozás részére, amelyeknek likviditásra van szükségük. Az állami- vagy MNB támogatott és vagy kezességvállalt hitelek felvétele tavaly mindenkori csúcsra ment, ezen belül például a Széchenyi Kártyát igénylők több mint 90%-a a szabadfelhasználású (tehát nem beruházási) célt választotta.Ami még nagy segítség lehet, hogy vannak bértámogatási programok akár bérjárulék támogatási konstrukciókkal kombinálva. S ne felejtsük el, hogy az Európai Uniótól is hívtunk már le néhány héttel ezelőtt olyan összegeket, amelyek a bérek támogatását segítik 400 millió euró értékben. Végül, de nem utolsó sorban pedig a kormány igyekszik kimenteni a gazdaságot a válságból oly módon is, hogy működőtőke beruházásokat csábít továbbra is hazánkba, ezek közül hallhattunk többféle iparágból érkezőkről, amelyből kiemelendőnek az autóipari befektetések – Samsung SDI Gödön, SK Innovation Iváncsán, de említhetném a BMW, Mercedes, Takenaka stb. cégek fejlesztéseit is országszerte. Sajnos a munkaerő-tartalék (tágan értelmezett munkanélküliség) most nagyon magas, vagyis a munkahelyek és dolgozni vágyók/képesek aránya alacsony. Ezen embertársaink között vannak, akiknek megszűnt az állása, és rengetegen olyanok is, akik nem tudnak dolgozni a betegségből kifolyólag. Itt összesen csak Magyarországot említve több százezer honfitársunkról beszélünk. Bízunk benne, hogy ők minél hamarabb munkába tudnak állni, újra pénzt tudnak keresni, és tovább tudják építeni önmagukat és a céljaikat.
– Ezek a személyek el tudnak helyezkedni más területen is? Van annyi munkahely a piacon?
– Az az igazság, hogy nincs annyi lehetőség. Természetesen az a cél, hogy a vállalatok megtartsák a munkatársaikat. A hibernált szektorokban sajnos már most problémát jelent, ha a nagyfokú szakértelemmel rendelkező emberek elszivárognak másik területekre. Aki egyik nap még felszolgáló vagy utazásszervező, és évek, évtizedek óta ez a tevékenysége, nem lesz másnapra informatikus. A másik gond, hogy nem is jó, hogyha otthagyják a szakmájukat, hiszen az ő pótlásuk is majd újra komoly kihívást fog jelenteni. További baj az is, hogy egyesek csak időlegesen mennek máshova dolgozni, ami annak a cégnek sem biztosan jó hosszú távon – amely alkalmazza arra az átmeneti időre -, hisz ha az adott személy visszatér a régi hivatáshoz, akkor pedig nála alakul ki munkaerőhiány, s ez pedig őt állítja megoldandó kihívás elé. Sajnos például már egy éve vár egy rendezvényszervező, egy színpadtechnikus, egy élő zenész, és még sorolhatnám, mennyi ember arra, hogy újra a szakmájában tevékenykedhessen. Kérdés az, meddig bírják ezt a nehéz időszakot, és kihez jutottak el a bértámogatások. Minden embert nehéz pótolni, viszont ha túl sokáig húzódik a helyzet, lehet, hogy már pótolhatatlan károk keletkeznek. Őszintén hiszem, hogy a vírus elleni küzdelemben már az út felén túljutottunk, és ezt szem előtt tartva kívánok sok erőt mindenkinek a továbbiakban is az újonnan kialakuló világban a sikerei eléréséhez!
