Ti, akik nyolcadik hónapja követitek az írásaimat, tudjátok már jól: főállásban “biztosítós” vagyok, mégpedig másfél évtizede már. Ez a szakmám, amit szeretek, minden árnyoldalával együtt. Ez a szakma, amihez ténylegesen értek és remélem, kijelenthető, hogy profin.
Ezért talán tőlem elfogadjátok ezeket a sorokat, miközben lehet, ha megkeres titeket egy telefonos időpont egyeztető kolléga, neki lecsapjátok a telefont. Ha van köztetek olyan, talán átlag magyarnak nevezhető emberke, aki a kétezres vagy akár a kilencvenes években kötött egy lakásbiztosítást és azt azóta lelkesen vagy kevésbé lelkesen fizetgeti, de még soha senkivel nem nézette és nem beszélte át a szerződését, két nagyon nagy “hibát” A teljes cikkért KLIKK!
Mondd el a véleményed
