Lánczi Tamás életrajz, wikipédia

Hirdetés

Lánczi Tamás magyar politológus, közíró, elemző, a Századvég Alapítvány korábbi kulcsfigurája, 2024-től a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Rendelkezik magyar Wikipédia-oldallal, amely az alábbi linken érhető el: Lánczi Tamás – Wikipédia.

10 fontos információ Lánczi Tamásról

    1. november 17-én született Budapesten, édesapja Lánczi András filozófus, egyetemi tanár.

  • 2003-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politológiából, majd 2004-től a Századvég Politikai Iskolában oktatott.

  • 2008-ban tagja volt az American Council of Youth Political Leaders programnak.

  • 2010–2011 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, később Navracsics Tibor kabinetfőnöke.

  • 2012-től vezető elemzőként dolgozott a Századvég Alapítványnál, Magyarország kiemelkedő kormányzati think tankjében.

  • 2017 februárjától 2019 márciusáig a Figyelő hetilap főszerkesztője volt, ahonnan a szerkesztőség vitatott listázó tevékenysége és tulajdonosváltások után távozott.

  • 2015-től igazgatója volt a Danube Business Consulting Ltd.-nek, amelynek brit bejegyzése és tulajdonosi háttere is politikai vitát váltott ki.

  • 2024 januárjában nevezték ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, 2025-ben Magyarország 44. legbefolyásosabb személyének számít a Befolyás-barométer szerint.

  • Többször szerepelt közéleti vitákban, kormánypárti elemzőként gazdasági és politikai kérdésekben nyilatkozott rendszeresen a médiában.

  • 2025-ös vagyonnyilatkozatában jelentős magyarországi ingatlanok és több százmillió forintos megtakarítás szerepel.

Wikipédia-információ

Az életrajz hivatalos forrása: Lánczi Tamás – Wikipédia.

További információk, cikkek Lánczi Tamásról

  • Részletes életút és közéleti szerepvállalás – Wikiwand: Wikiwand

  • Portréja, háttér – K-Monitor: K-Monitor

  • Aktuális közéleti hírek, szereplések – RTL.hu: RTL

Hirdetés
Mondd el a véleményed

Ursula von der Leyen beszéde – Európa harcban áll: Új kihívások és válaszok az Unió jövőjéről

Nagy Ervin életrajz, wikipédia