Mezey György (1941. szeptember 7., Topolya – 2025. október 8., Kápolnásnyék) a magyar labdarúgás meghatározó alakja volt, mesteredző, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a neveléstudomány kandidátusa. Pályafutását játékosként kezdte, majd az edzői pályán ért el igazán jelentős sikereket, leginkább arról ismert, hogy ő vezette ki utoljára a magyar labdarúgó-válogatottat világbajnokságra, 1986-ban. Játékosként több, főként másodosztályú csapatban játszott (TFSE, Budafoki MTE, Keszthelyi Haladás, MTK, Bp. Spartacus), az élvonalban nem szerepelt.
Edzői karrierje során kétszer nyert magyar bajnoki címet: a Budapest Honvéddal (1990/91) és a Videoton FC-vel (2010/11), valamint az MTK-val bronzérmet szerzett (1977/78). 1983 és 1986, majd rövid ideig 1988-ban a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt, az ő vezetése alatt vett részt Magyarország utoljára világbajnokságon, a mexikói tornán. Dolgozott külföldön is, Kuvaitban és Finnországban, továbbá itthon a Vasasnál, a BVSC-nél és Újpesten. A kétezres években a magyar edzőképzést vezette, publikált, szakkönyveket írt, rendszeresen dolgozott a FIFA és az UEFA technikai elemző csoportjaiban.
Életművét az MLSZ Életműdíjjal ismerte el 2020-ban. Halálhírét 2025 októberében jelentették be, a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Wikipédia-oldallal rendelkezik, magyarul és angolul is elérhető. További részletek megtalálhatók a Mezey György magyar Wikipédia-oldalon és az angol Wikipedia-oldalon.
További információk és releváns cikkek:
