Mikszáth Kálmán „Bede Anna tartozása” című novellája (1908) a magyar irodalom egyik legszebb, megható alkotása a falusi szegénységről, önfeláldozásról és erkölcsi tisztaságról. A történetben Bede Anna, egy szegény, szép felvidéki lány önkéntelenül kerül tartozásba, ami miatt mindenét feláldozza, hogy megőrizze becsületét és családja tisztességét.
A novella cselekménye – részletes összefoglaló
A történet Szalatna faluban játszódik a 19. század végén, egy szegény, de becsületes család életét követi nyomon. Bede Anna, a család legszebb lánya, apjával együtt dolgozik a földeken, miközben testvérei közül többen már nősültek, házasodtak. A család szegénysége miatt Anna gyakran vállal különmunkát a környékbeli gazdag gazdáknál.
Egy nap Anna a kovács gazdánál dolgozik, aki titokban beleszeret a lányba. A kovács titokban ad neki egy arany fülbevalót („függőt”), mondván, hogy ez „előleg” a munkájáért. Anna, aki analfabéta és naiv, elfogadja az ajándékot, mert úgy gondolja, ez csak szívesség. Később kiderül, hogy a kovács ezzel kötelességgé tette a lányt, várva tőle „viszonzást”.
Amikor Anna rájön a helyzet súlyosságára, és a kovács követeli a „fizetséget” (házasság vagy másfajta kapcsolat), Anna elkeseredetten hazamegy. A család szégyene elől menekülve úgy dönt, hogy visszaadja az ajándékot, de mivel nincs pénze rá, eladja a fülbevalót, és a bevétellel megveszi a kovácsnak egy birkát – ezzel akarja ledolgozni a „tartozást”.
A novella csúcspontján Anna beviszi a birkát a kovács udvarába, de a gazdag ember visszautasítja az ajándékot, mondván, hogy ő nem birkát kért, hanem a lány szívét. Anna megalázva, de eltökélten önkéntes szegénységbe vonul: elhagyja a családot, eladja minden vagyonát (ruhái, állatai), és a pénzből kifizeti a „tartozást”. Végül remetéhez hasonló életet kezd egy elhagyatott házban, ahol önkéntes szolgálatot végez a szegényekért, megőrizve ezzel erkölcsi tisztaságát.
A történet végén a falu megbecsüli Annát szentként, aki a szegénységével példát mutatott mindenkinek. A novella nyomasztóan szép befejezést kap: Anna meghal, de halála után a falu ravatalánál a kovács is megbánja tettét, felismerve a lány önfeláldozásának nagyságát.
Témák és Mikszáth stílusa
-
Szegénység és erkölcs: Mikszáth mutatja, hogyan kényszeríti szegénység a falusi embereket erkölcsi dilemmákba, ahol a becsület drágább minden anyagi javnál.
-
Női önfeláldozás: Anna alakja a korabeli falusi nőideált testesíti meg – aki mindent feláldoz a családja és becsülete oltárán.
-
Ironikus realizmus: Mikszáth jellegzetes iróniája átszövi a történetet: a kovács kapzsisága, a falu pletykái, a szegénység abszurditása mind ironikus fényben tűnik fel.
A novella rövid, de sűrű, jellemző Mikszáth-féle „tót-szittya” prózája: eleven népi beszéd, részletgazdag leírások, tragikomikus elemek.
