MINDENSZENTEK
(latin nyelven: Festum omnium sanctorum). Az ókori Róma hitvilágába vezet eredete. I.e. 27-ben Marcus Agrippa egy Pantheonnak nevezett hatalmas épületet építtetett valamennyi isten tiszteletére. A Pantheont keresztény templommá alakították át, és 609. vagy 610. május 13-án IV. Bonifác pápa szentelte fel
A IV. században élt Aranyszájú Szent János és Szent Efrém szíriai egyházatya írásaiban már említést tesznek az ünnepről, melyet május13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E napot a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapjának nevezik.
A VIII. században május 13-ról november 1-re tevődött át az ünnep, melyben egy ősi kelta hagyománynak is szerepe volt.
Hivatalosan az új ünnepet 835-ben Gergely engedélyével Jámbor Lajos császár ismerte el. Ettől kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.
HALOTTAK NAPJA
Egy katolikus tanításra vezethető vissza, mely szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak életükben elkövetett bűneiktől. Már a kereszténység kezdeteitől voltak olyan napok, melyeken a halottak bizonyos csoportjaiért jártak közben imával, megemlékezéssel. A halottak napja megtartása Szent Odiló clunyi apáttól (962-1048) ered, aki egy 998-ban írt máig fennmaradt rendeletében emléknapként a Cluny anyaház alá tartozó minden bencés házban bevezette.
Ezt a megemlékezést a XIII. század végére fokozatosan átvette az egyház, már általánosan elfogadottá vált, és lassanként a népszokásoknak is része lett.
Számos hagyomány és néphit kapcsolódik a halottak napjához. A megemlékezések Mindenszentek estéjén kezdődtek, akkor a halottak emlékezetére megszólaltak a harangok, és gyertyákat gyújtottak, mely szokás ma is tovább él. A hit szerint ez alatt az idő alatt a lelkek jelképesen megpihennek.
Ezen a napon tilos volt bármiféle munkavégzés, földmunkát pedig egyáltalán nem volt szabad végezni, nehogy megzavarják a halottak nyugalmát. Gyakori hiedelem volt, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, emiatt megterítettek számukra is, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, és gyertyát gyújtottak értük – a tűz megtisztulást hozott.
Egyes vidékeken a helyi szokásnak megfelelően a temetőbe vitték ki az ételt, a sírokra helyezték, a maradékot pedig a koldusoknak adták.
Sok helyen már októberben megkezdődik a temetőjárás. Helyrehozzák a sírokat, virágokkal, őszirózsával, koszorúkkal díszítik. A népi magyarázat szerint erre azért van szükség, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A családtagok, rokonok, ismerősök a halottak üdvéért imádkoznak, gyertyákat és mécseseket gyújtanak.
HALLOWEEN
Halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe.
A Mindenszentek előtti estét jelenti október utolsó napján. Az egykori ősi kelta ünnep időszakáig vezethető vissza. Írországban és Skóciában a termés betakarítása és elraktározása után ezen a napon ünnepelték a nyár végét (Samhain), ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.
A kelták hittek abban, hogy ez az éjszaka a legalkalmasabb a jövendőmondásra és a jóslásra, mert ekkor az élők és a holtak világa közötti határ elmosódik.
Egy olyan népnek, mely létezését szinte teljességben a természettől tette függővé, ezek a próféciák értékes információkkal szolgáltak a hosszú téli időszakban. Ekkor a druidák hatalmas szabadtéri tüzeket gyújtottak és ételáldozatot mutattak be isteneiknek. A szertartás ideje alatt az emberek állatjelmezt viseltek és egymás jövőjét igyekezték megjósolni.
Az ősi hiedelem szerint ezen a napon megpróbáltak visszatérni a világba a rossz lelkek, a bűnös emberek lelkei, akik az állatok testében „léteztek” (pl. macska). A megfelelő áldozatok bemutatásával engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal a mennyországba kerüljenek.
Halloween ismert szimbóluma a gonosz szellemeket távol tartó töklámpás, melyet egy Jack nevű (Jack O’Lantern) részeges, tréfás kovácsról neveztek el. Jack még az ördögöt is megtréfálta, amikor az eljött érte. Jack felzavarta őt egy fa tetejére, melynek a törzsére egy keresztet rajzolt, így az ördög nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack eltávozott az élők sorából, nem engedték be a mennyországba, viszont a pokolba sem mehetett, mert az ördög is haragudott rá, viszont az odadobott a kovácsnak egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy ne kelljen sötétben kóborolnia az idők végezetéig. Jack ezt a fadarabot beletette egy kivájt fekete retekbe és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között.
Halloween éjszakáján az emberek ijesztő jelmezekbe bújnak, hogy elrémisszék és megzavarják a rossz szellemeket, hogy aztán könnyebben előzhessék őket.
Amerikában ekkor az ajtók előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik „Trick or treat!” szabad fordításban „Cukor vagy bot!” (cukrot vagy életet) kiáltással felszólítják a lakókat. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak.
Boszorkánystúdió – www.boszorkanystudio.hu 2012.10.29.
