A „nem enged a 21-ből” valójában egy nyelvhelyességi hiba, úgynevezett szóláskeveredés: két különálló, létező szólás (kártyás és történelmi eredetű) összekeveréséből jött létre. A köznyelvben ma már sokan használják, de a nyelvészeti álláspont szerint hibás forma.
Melyik a két „eredeti” szólás?
A „nem enged a 21-ből” két régi szólás keveréke:
-
„Nem enged a negyvennyolcból”
-
Jelentése: nem hagyja a maga igazát, szilárdan kitart az elvei, követelései mellett, nem tágít az álláspontjától.
-
Eredete: az 1848-as törvényekhez, a kiegyezés előtti politikai helyzethez kötődik; azok „nem engedtek a ’48-ból”, akik ragaszkodtak az 1848-as követelésekhez és a magyar függetlenség eszméjéhez.
-
-
„Úgy kivágja, mint a huszonegyet” / „kivágja a huszonegyet”
-
Ez a 21 kártyajátékhoz, illetve a blackjack/huszonegyes játékhoz kapcsolódó szólás: amikor valaki „kivágja a 21-et”, akkor a lehető legtökéletesebb eredményt éri el, a „tuti” nyerő lapot hozza.
-
Átvitt értelemben: valaki nagyon ügyesen, frappánsan „előhúz” egy jó megoldást vagy választ.
-
Ebből a kettőből lett hibásan a „nem enged a 21-ből”, ami logikailag nem jelent semmit – csak a számok miatt hangzik „jól”.
Mi a „helyes” szólás, mit érdemes használni?
Ha azt akarjuk mondani, hogy valaki makacs, kitart a maga igaza mellett, a megfelelő, hagyományos forma:
-
„Nem enged a negyvennyolcból.” – ragaszkodik az elveihez, álláspontjához, nem hagyja magát eltéríteni.
Ha pedig azt akarjuk mondani, hogy valaki nagyon jól „odatesz” valamit, ügyesen mutat fel egy jó megoldást, akkor:
-
„Kivágja, mint a huszonegyet.” – tökéletes, „nyerő” megoldást húz elő.
A „nem enged a 21-ből” tehát jó példa arra, amit a nyelvészet szóláskeveredésnek hív: amikor két ismert szólás elemei összekeverednek, és így születik egy harmadik, formailag tetszetős, de jelentésében zavaros vagy hibás változat.