Nyitva – megjelent az Éva Presszó új albuma

Hirdetés

Hirdetés
DSC_0965Feltörekvő hazai zenekarokat bemutató sorozatunk soron következő részében  a debreceni Éva Presszó zenekart – Vígh Évi csapatát –  és az ő Nyitva c. új korongjukat mutatjuk be olvasóinknak.

Az Éva Presszó logója
A Nyitva c. album borítója

Honnan jött a nevetek?

Évi: Kisújszálláson gyerekeskedtem és halványan derengett egy presszó a főutcánk egyik sarkán, amiben lehet, hogy nem is jártam, csak elképzeltem, hogy egészen kicsi lányként voltam ott. Ez volt az Éva presszó, azóta már bank van a helyén, de nagyon sokáig meghatározó része volt a környéki fiatalok életének. Élő zene szólt, volt egy állandó zenésze, aki sztenderdeket és divatos slágereket játszott. Egy kicsi, bensőséges hely lehetett. Aztán persze ott alapból a nevem, ami adta magát. És van egy halvány sejtésem, hogy ez a kettő összeállt Jónás Peti barátom és szövegíróm mondásával, amikor a főiskolán a konyhámban ettünk-ittunk, akkor az volt az ’Évi büfé’. Szóval nagyjából így állhatott ez össze.

Hirdetés

 

Meséljetek magatokról! Ki mit csinált az Éva Presszó előtt?

Pali: Az Éva Presszó előtt többféle műfajban kipróbálhattam magam. (Blues, Underground, Rock, Tribute, Vendéglátó ). A basszusgitár mellett alkalmam nyílt billentyűs hangszereken is játszani néhány formációban. (7fő, Ebola Fakó, Particsókák, Black Mood)

Viki: én sokáig klasszikus gitároztam, gyerek- és tinédzserkoromban ez volt a meghatározó. Aztán fokozatosan jött be mellé a könnyűzene. A debreceni Rocksuliban szerveződött az első két zenekarom, az egyikkel grunge slágereket játszottunk akusztikus feldolgozásban, a másik pedig egy lányzenekar volt. Pesten is életem pár évig, ez alatt az egykori Republic-ból ismert Tóth Zoltán új zenekarában gitároztam.

Évi: Kezdetben sanzonokat énekeltem, színházi alkotóműhelyek tagja voltam éveken keresztül – innen az ismeretség és a barátság Jónás Péter szövegírónkkal. Aztán egy feldolgozásokat játszó zenekar tagja lettem és mellette „egyszálgitáros” fellépéseket is szerveztünk egyik egri barátommal. Aztán Debrecenbe kerültem egy világzenei formációba. Az innen történő nehézkes elválás után, egy röpke félév pihenőt követően pedig már azt vettem észre, hogy a saját zenémet játszom, a saját dalaimat énekelem. Felfoghatatlan élmény volt.

Krisz: Előzőleg sok kisebb amatőr rock- és blueszenekarban játszottam. Mérföldkőnek az Ölveti Blues Band-et tekintem, amivel más európai országokba is eljutottunk.  Emellett szívesen emlékszem a Doktor Valter Blues Társaság koncertjeire, nagy kalandokat éltünk ott meg.

Richi: Ahogy a többiek, úgy én is sok zenekarban megfordultam, sokféle stílust játszottam. Jelenleg a Presszó mellett a Benzin rockzenekarban dobolok évek óta. Krisztiánnal nagyon régóta ismerjük egymást és vagyunk barátok – együtt játszottunk az Ölveti Blues Bandben és Doktor Valter Blues Társaságában is.

Mióta vagytok együtt? Hogyan alakult a zenekar?  

Évi: A zenekar most már tud önállóan járni, elvégre másfél évesek lettünk… 🙂

Pali: Úgy néz ki, hogy minden korábbi zenekar és tapasztalat itt ért össze bennünk. 10-15, sőt 20 éves munkák is előkerültek a fiókból, dallamok, szövegek és zenei motívumok egyaránt. Nagyon izgalmas hallhatóvá tenni és kiteljesíteni az eddig csak darabokban meglévő ötleteket.

Krisz: A zenekar Évi ötlete volt, ő keresett meg bennünket elég konkrét ötletekkel és mi is örömmel adtuk be a közösbe a saját meglévő munkáinkat. Pali, Ricsi és én korábban egy formáció tagjai voltunk, így egyáltalán nem volt nehéz elkezdeni a közös munkát.

Hogyan születnek a dalaitok? Honnan merítitek az ihletet, az inspirációt?

Richi: A zenei ötletek főleg Krisztián fejéből pattannak ki, amikor lehozza ezeket a próbaterembe, mi ott szétszedjük, aztán újra összerakjuk, hogy abban már mi is benne legyünk. Jónás Peti szövegeit Évi énekli meg, van amikor arra épül egy nóta, tehát ő felénekli és utána kerülnek rá a ritmusok és a harmóniák.

Mit lehet tudni a NYITVA című korongról?

Évi: Nagyon változatos lemez. Sokféle hangulat, érzés, gondolat és ennek megfelelően sokféle stílusjegy is fellelhető benne. Elég karakteres hangzása van a daloknak, jellegzetes gitártémákkal és fülbemászó dallamokkal. Büszkék vagyunk erre a lemezre, mert benne van az, amit az elmúlt közel két évben (és közvetve a korábbi években) megalkottunk. Természetesen mindig javítanánk rajta valamit, hisz egy lemez sosincs kész, mindig változtatnánk rajta valamit, de a koncertek arra valók, hogy ezeket a vágyainkat kiélhessük.

Viki: Az albumon található dalokat a tél folyamán tökéletesítettük, majd tavasszal stúdióztunk, illetve klipet is forgattunk a Pauza c. dalhoz. Nyár elején pedig kijött egy 3 dalos EP is digitális formában, ami előfutára a nagylemeznek. Ez utóbbit fizikai formában már lehet is kapni, és hamarosan felkerül a digitális platformokra is.

Mivel készültök holnap, Kisvárdán, a LESZ Feszten – holnap, 2016.július 8 -, illetve Campus Fesztiválon (2016.július 22)?

Viki: A kisvárdai közönségnek alapvetően az új albumunk anyagát mutatjuk be, de lesznek vadi új dalok is.

Évi: A debreceni Campus-fellépést akár hazai terepnek is tekinthetnénk, de talán pont ezért nagyon odatesszük magunkat

Pali: Nagyon szeretünk fesztiválokra járni, mert mindig nagyon felszabadult közönséggel találkozunk. Ugyanazok az emberek teljesen máshogyan viselkednek egy zártabb klubkoncerten, mint egy ilyen eseményen. Ennek megfelelően a fesztivál-koncertek is mindig meglepetéssekkel vannak tele a közönség részéről, inspirálnak minket és néha lehetetlen helyzeteket kell megoldani. Úgyhogy a zenén kívül a közönség őrültségétől is függ, hogy milyen meglepetések várnak.

Kik járnak a bulijaitokra? Ki a  célközönség?

Évi: Amikor elkezdtük, nem szemeltünk ki egy konkrét korosztályt, de egy évnyi működés után úgy tűnik, hogy főleg 20-40 közötti közönség érdeklődik a koncertjeink után…ugyanakkor az első stagediving-ot egy csapat középiskolástól kaptuk, és az idősebb korosztály tagjai között is találunk szép számmal rajongókat.

Viki: Szerintem aki az elmúlt évek magyar alter zenéit kedveli, jól fogja magát érezni a mi koncertjeinken is.

Milyen visszajelzéseket kaptatok?

Évi: Az első visszajelzések nagyon pozitívak, szeretik a zenénket, élvezik, amit csinálunk és ez nagy öröm számunkra.  Természetesen kapunk szép számmal kritikát is, de ez csak annak a jele, hogy meghallgatnak minket, elgondolkodnak rajtunk és igen hálásak vagyunk azért, hogy valaki veszi a fáradtságot és leírja vagy épp elmondja a gondolatait, a véleményét a zenekarról, a produkcióról vagy egy adott dalról. Ha jókat mondanak, az megerősít bennünket a továbbalkotásban, de a kevésbé pozitív megjegyzéseket is fontolóra vesszük, hisz a fejlődésünk útja attól is függ, hogy a kritikát mennyire tudjuk építő jellegűnek venni.

Az Éva Presszó zenekar Facebook oldala:
https://www.facebook.com/epzenekar/

Széles L. Gábor
2016.07.07.

Mondd el a véleményed

Startupok az EFOTT-on: legyen a tiéd a következő sikersztori!

Itthon vagyok – videoklip