Azt mondják minden kezdet nehéz… de, ha eleget küzdünk és harcolunk sosem látott csodákra vagyunk képesek. A Paris Musical Műhely két vezetőjével, Tóth Verával és Fejes Szandrával beszélgettem a kezdeti szárnypróbálgatásokról, tervekről és célokról.
B.A.: Meséljetek nekem a névválasztásról… Miért lett éppen Paris Musical Műhely?
TÓTH VERA: Párizs az egyik kedvenc városom, bár sajnos még nem nézhettem meg saját szemmel, de ami késik, nem múlik.
Nagyon régóta van ez a francia szenvedélyem, a nyelv, a tájaik és persze Párizs iránt, amit egyszerűen imádok. Ez az első része, hogy miért, de tartottam a csoportnak egy színészmesterség órát. Egy elmélkedésbe fogtam, hogy milyen az Igaz Szerelem, milyenek az Igazi érzelmek.
Ha az igaz szerelem az Párizs, akkor ne érjük be Brüsszellel. Ne érjük be álérzésekkel, ne féljünk küzdeni, és észrevenni az igazit, ami előttünk van, ne féljünk megélni az igazi érzelmeinket. Számunkra Párizs, amit Mi Igaznak hiszünk. Ez csak olyan elszólásnak indult, de ebből jutottunk el oda, hogy végül ténylegesen ez lett a csapatunk neve… Hiszen mindenkinek meghatározó óra volt ez az alkalom.
FEJES SZANDRA: Elmélkedtem otthon, hogy mi a megfelelő csapatnév és akkor beugrott. Paris Musical Műhely, ez meghatároz számunkra egy igaz irányvonalat!
B.A.: Hogyan képzeljük el magát a Paris Musical Műhelyet? Hogyan fog zajlani az oktatás, hogyan kezdtek el dolgozni?
TÓTH VERA: Az állandó tanulást, fejlődést tartom nagyon fontosnak, hogy képezzük egymást és önmagunkat. Lesz beszéd és hangképzés, illetve színészmesterség és táncórák is. Új darabokat próbálunk folyamatosan… zenéseket és prózaiakat.
FEJES SZANDRA: Énekben is egyre erősebbek a Srácok. Elkezdtem velük keményen dolgozni. Fontosnak tartom, hogy a prózásaink énektudását is képezzük, hiszen bármikor kaphatnak a jövőben énekes feladatot.
TÓTH VERA: Mindig sajátos módon, a csoport minden tagja számára megfelelő szerepet adunk, ami nagyon különleges, hiszen nem szokás ennyire karakterre feldolgozni egy szerepet, hogy kihez mi illik, kinek mi áll jól. Mi mindig arra törekedtünk, hogy jól is érezzék magukat ebben.
Engem rendezésben mindig a mögöttes tartalom, az Igaz érzelmek, a mondanivaló érdekel és izgat… ez meg is látszik az elkészült darabokon is! Szandival pedig azért szeretek együtt dolgozni, mert egy nyelvet beszélünk és egy a végcélunk is.
Egy irányban gondolkozunk, az érdekessége a dolognak az is, hogy nekem Szandi a tanítványom volt a saját előző csoportomban, aminek a neve: Tűzmadár Musical Csoport volt. Most már, mint kolléga is nagyon szeretek vele együttdolgozni!
B.A.: Mitől más a Paris Musical Műhely?
TÓTH VERA: Fontos a színpadra nevelés, az emberközpontúság, az alázat, a teljesség, amire törekszünk, hogy mindenkiből a maximumot hozzuk ki sajátos, egyedi pedagógiai módszerekkel.
Az azonosságokat meg kell találni egy-egy karakterben, még akkor is, amikor elsőre nagyon távol van tőlünk és ezeket beleépíteni a szerepbe.
Mindenkinél más módszer működik, de mindenkihez meg van a kulcs, amit ha megtalálunk közösen, akkor elérjük, amit a szerep teljes egészében megkövetel. Így lesz önazonos a szerepformálás, ami számomra fontos. Ne legyen idegen, tudja, hogy mit miért tesz, mi a motivációja…
B.A.: Mik a terveitek, célkitűzéseitek a jövőre nézve?
TÓTH VERA: Megemlíteném, hogy lesznek olyan darabjaink is, amiben táncosokkal fogunk kiegészülni. Király Béla koreográfus csoportjával, a Style and Passion Dance-szel, közös előadásokat, projecteket fogunk létrehozni.
Szeretnénk nagy figyelmet fordítani a fogyatékkal élő tehetséges fiatalokra. Számunkra ez nagyon fontos. Olyan darabokat is írunk majd, ami az őket érintő napi problémákkal foglalkozik.
FEJES SZANDRA: Mi is nagyon sajnáltuk volna, ha a Fame stúdió kurzusának vizsgaelőadása után szétvált volna a csapat, hiszen, komoly emberi és szakmai kötelékek születtek ez alatt a fél év alatt, amit együtt töltöttünk. Most csak nyári szünet van, de nagyon hiányzik a csapat. Nem utolsó sorban ez nekünk is egy visszaigazolás, hogy elfogadták és szeretik, igénylik azt a színházi gondolkodásmódot, amit megpróbálunk átadni, hiszen folytatni szeretnék a tanulást. Természetesen folyamatosan keressük az új arcokat, szeretnénk bővíteni a csapatot.
Furcsa és egyben nagyon jó érzés, hogy az egykori Mesterem mellett taníthatok és már egy csapat társvezetője lehetek. Aki egyszer Verával dolgozik, azt ki lehet szúrni a tömegből. Más tűz ég a szemünkben. Az ösztönösséget ötvözzük a tudatossággal. Ez nagyon nehéz, hiszen kevés ijesztőbb dolgot tudok mondani, mint mikor igazán magadból kell építkezned, ott nincs “kammerolás”, ahogy mondani szoktuk… azonnal le lehet bukni. Remélem, hogy egyszer én is ilyen jó Mester leszek.
Zeneileg szeretném, ha minél több műfajjal megismerkednének a fiatalok! A musical-en túl most a következő előadásban belekóstolunk a sanzonok és a pop világába is. Nem szeretném, ha korlátokat állítanánk magunknak, a korlátok azért vannak, hogy ledöntsük őket. Én e-szerint működöm színészként is.
B.A.: Köszönöm az interjút, a Paris Musical Műhelynek pedig sok sikert, szerencsés elindulást kívánok!
2015.08.03. Hétfő
Készítette: Badicz Adrus
