Petőfi Sándor Az apostol olvasónapló

Petőfi Sándor Az apostol című elbeszélő költeménye Szilveszter életét meséli el: egy nyomorból induló, magát „küldöttnek” érző forradalmárét, aki a nép felszabadításáért mindent feláldoz, végül merényletet követ el a király ellen, és kivégzik. A mű egyszerre személyes sorsdráma és politikai-világnézeti vallomás a szabadság eszméjéről, a fanatizmus határáról és az egyén tragikus magányáról.​

Alapadatok, műfaj, szerkezet

• Szerző: Petőfi Sándor.​

• Műfaj: elbeszélő költemény (romantikus „költői elbeszélés”).​

• Keletkezés: 1848 június–szeptember, Pesten, a szabadszállási választási kudarc és politikai csalódás után.​

A szerkezetet az időkezelés tagolja: jelen – múlt – jelen – jövő keretben bontakozik ki Szilveszter élete és bukása.​

Cselekmény rövid, olvasónaplóhoz

1. Nyomorúságos padlásszoba – jelen
   Sötét, őszi éjszaka, kicsiny padlásszoba, ahol egy fiatal apa (Szilveszter), felesége és két kisgyermeke él elviselhetetlen szegénységben. Szilveszter Istenhez fordul, számonkéri a világ igazságtalanságát és a szolgaságot, és megfogalmazza: életcélja „a nép szabadsága”.​

2. Gyermekkora: árvaság, koldulás – múlt
   Visszaugrunk a múltba: kiderül, hogy Szilveszter kisfiúként árva lesz, egy magát anyjának hazudó vén koldusasszony tartja magánál, aki koldulni küldi. Egy mogorva úrral találkozik, elmondja az igazat a sorsáról, az úr megsajnálja, befogadja, saját fia mellé szolgának veszi.​

3. Tanulás, kiválasztottság-tudat
   A fiú tíz évig él az úri háznál, sokat tanul a gazdag fiú tanítójától, kiemelkedő tehetség, de társai irigylik és kiközösítik. Egyre erősebben érzi, hogy „különleges sorsa” van: a népért kell élnie, ő lesz az, aki kimondja az igazságot a szolgaság ellen.​

4. Jegyző a faluban, „apostol” a nép között
   Szilvesztert egy faluba hívják jegyzőnek, ahol a parasztok gondjaival foglalkozik, igazságot hirdet, a nép egyre jobban bízik benne – jobban, mint a papban. A földesúr és a pap azonban ellene fordul: lázítónak, istentagadónak bélyegzik, a pap kiprédikálja, a nép ellenséggé válik, és gyakorlatilag elüldözik.​

5. Szerelem és család
   A földesúr lánya (akitől gyűrűt kap) beleszeret Szilveszterbe, követi őt, és Pesten együtt élnek, mintha házasok lennének; születik két gyermekük. A boldogságot azonban végig beárnyékolja a nyomor és Szilveszter megszállott küldetéstudata.​

6. Forradalmi terv, merénylet a király ellen
   A nagyvárosban is azt tapasztalja, hogy a nép tudatlan, apatikus, az elnyomók pedig cinikusak; Szilveszter egyre radikálisabb lesz. Végül úgy látja, csak egyetlen radikális tett rázza fel a világot: elhatározza, hogy megöli a királyt, „kivágja a beteg világ rákos gócát”.​

7. Bukás, börtön, halálvízió – jövő
   A merénylet nem sikerül: Szilvesztert elfogják, börtönbe vetik, ott teljesen elszigetelődik, lelkileg is összeroppan. Felesége és gyermekei nélkül marad; látomásban jelenik meg felesége, aki azt súgja: „én már kiszenvedék, Isten veled” – Szilveszter így teljesen magára marad az eszméivel. A jövő-kép: a hős kivégzése, a „nép” pedig ugyanúgy nem érti, mit akart, ahogy korábban sem – a világ nem változik meg egyetlen apostol áldozatától.​

Főbb szereplők röviden

• Szilveszter – árva fiúból lett forradalmár, aki magát Isten által küldött „apostolnak” érzi; önfeláldozó, de egyre fanatikusabb, végül tragikusan magára marad.​

• Szilveszter felesége – a földesúr lánya, aki szerelmével vállalja a szegénységet is, de végül belehal a nélkülözésbe; alakja a csendes, emberi szeretet ellenpontja a fanatikus eszmékhez képest.​

• A vén koldusasszony – aki gyerekként kihasználja Szilvesztert; a kicsinyes, túlélésre játszó „kisember” típusa.​

• A földesúr és a pap – a hatalmat, a status quót védik, Szilvesztert lázítónak, istentagadónak bélyegzik, és a népet is ellene hangolják.​

Témák, motívumok olvasónaplóhoz

• Forradalmár küldetéstudat vs. család: Szilveszter a nép szabadságát a saját családi boldogsága elé helyezi, és végül mindkettőt elveszíti.​

• A nép és a „küldött” tragikus távolsága: Az apostol a népért él, de valójában nem ismeri igazán a nép gondolkodását, ezért az nem érti és elfordul tőle.​

• Isten és ember vitája: A mű tele van Istenhez intézett kérdésekkel, vádakkal – a hős egyszerre hisz a küldetésben és kételkedik az isteni rendben.​

• Nyomor és szabadság: A nyomorúság konkrét képeiből (éhező anya, gyerekek, sötét padlásszoba) nő ki az elvont szabadságeszme.​

További online olvasónaplók – kattintható linkek

• Részletes, fejezetenkénti olvasónapló:
  Petőfi Sándor – Az apostol – Olvasónapló (fejezetenként)​

• Rövidebb tartalom + jellemzés:
  Petőfi Sándor – Az apostol – olvasónapló​

• Tartalom röviden, elemzés, jelentés:
  Miről szól Petőfi – Az apostol?​

• Érettségi tétel, cselekmény + elemzés:
  Petőfi Sándor – Az apostol cselekménye, rövid elemzése​

• Elemző bemutatás, háttér:
  Petőfi Sándor: Az apostol – Sulinet​