Pilinszky János: Egy szenvedély margójára

Jöjjön Pilinszky János: Egy szenvedély margójára verse.

A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.

Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.

Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás,
egy egész tenger zúgja mégis vissza.

Köszönjük, hogy elolvastad Pilinszky János: Egy szenvedély margójára című költeményét.

Mi a véleményed Pilinszky János: Egy szenvedély margójára írásáról?

Írd meg kommentbe!

Hallgassuk meg Radnay Csilla előadásában a verset.

 

The post Pilinszky János: Egy szenvedély margójára appeared first on Meglepetesvers.hu.

Mondd el a véleményed

Várnai Zseni – Megyek feléd…

Dsida Jenő: Ha valaki jönne…