Jöjjön Radnóti Miklós: Rejtettelek verse.
Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is őrzöm már szívemben,
s bordáid szép ívét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélegző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban.
Köszönjük, hogy elolvastad Radnóti Miklós írását!
Mi a véleményed a Rejtettelek versről?
Írd meg kommentbe!
The post Radnóti Miklós: Rejtettelek appeared first on Meglepetesvers.hu.
Mondd el a véleményed