A Rómeó és Júlia egy veronai szerelmi tragédia: két egymást gyűlölő nemesi család, a Montague-k és a Capuletek gyermeke, Rómeó és Júlia halálosan egymásba szeret, titokban összeházasodnak, de a családok viszálya és a végzetes véletlenek sorozata mindkettőjük halálához vezet. Haláluk után a két család végre kibékül, de a béke már későn jön: saját gyermekeik életével fizettek a gyűlöletükért.
Cselekmény röviden, felvonások ívében
A történet Veronában játszódik. A Capulet- és Montague-család szolgái az utcán egymásnak esnek, a herceg szétválasztja őket, és megfenyegeti a várost: ha még egyszer verekednek, halálos ítélet lesz a következmény. Rómeó ekkor még egy másik lányba, Rózába szerelmes, de reménytelenül.
Capuleték álarcos bált rendeznek. Rómeó barátai (Benvolio, Mercutio) ráveszik, hogy titokban menjenek el a bálba – Rómeó ott pillantja meg Júliát, és első látásra egymásba szeretnek. Csak később tudják meg, hogy ellenséges család sarjai, de szerelmük erősebb, mint a gyűlölet. Másnap Lőrinc barát titokban összeadja őket, abban reménykedve, hogy házasságuk kibékíti a két házat.
A fordulat akkor jön, amikor Tybalt (Capulet) párbajra hívja Rómeót. Rómeó – immár „rokonként” – nem akar vele harcolni, ezért Mercutio ugrik be helyette, akit Tybalt halálosan megsebez. A dühös Rómeó bosszúból megöli Tybaltot – ezzel megszegi a herceg parancsát, ezért száműzik Veronából. Az ifjú házasok még eltöltenek egyetlen éjszakát együtt, majd Rómeó Mantovába menekül.
Közben Júlia apja hozzá akarja adni a lányt Párishoz. Júlia Lőrinc baráthoz fordul, aki kétségbeesett tervet eszel ki: altatószert ad Júliának, amitől a lány 42 órára tetszhalott állapotba zuhan, így elkerülheti a kényszerházasságot, és majd Rómeóval együtt szökhet el a kriptából. Júlia megissza a szert, a család halottnak hiszi, és a nászágy helyett a családi sírboltba viszik.
A tragédia lényege, hogy Rómeó nem kapja meg időben Lőrinc üzenetét, amely elmagyarázná a tervet. Helyette azt a hírt hallja, hogy Júlia meghalt. Mantovából azonnal visszatér, megmérgezi magát Júlia „holtteste” mellett. Júlia felébred, meglátja halott szerelmét, és Rómeó tőrével szíven szúrja magát. A herceg, a szülők és mindenki más ekkor érti meg, milyen értelmetlen volt a gyűlölködés: a két család kibékül, de a béke ára a két fiatal élete.
Főbb témák: szerelem, sors, családi ellentét
-
Tiszta, fiatal szerelem vs. régi gyűlölet: Rómeó és Júlia szerelme nem a viszály ellenére, hanem azzal szemben születik meg: ők a béke és az új kezdet lehetőségét jelentenék, de a környezetük zárt, ellenséges hagyományai elpusztítják őket.
-
Véletlenek és sors: a tragédia tele van „rosszkor, rossz helyen” történt eseményekkel (rossz üzenet, túl korai vagy késői érkezés, félreértett szavak), mégis úgy érezzük, mintha valami baljós sors irányítaná az eseményeket.
-
Generációs konfliktus: a szülők világa (tekintély, rang, érdekházasság) és a fiatalok világa (szerelem, önálló döntés, vágy a boldogságra) ütközik egymással – a tragédia azt mutatja, mi történik, ha a párbeszéd helyett kényszer és titok lesz az út.
Miért „örök” ez a történet?
A Rómeó és Júlia hatása ma is erős, mert olyan kérdéseket tesz fel, amelyek minden korban aktuálisak:
-
Mihez kezdjen a fiatal azzal, ha a családja gyűlöletben él?
-
Meddig lehet elmenni a szerelemért? Mikor válik az önfeláldozás önpusztítássá?
-
Van-e olyan pont, ahol a „hagyomány” és a családi büszkeség fontosabb, mint a gyerek boldogsága – és ha nincs, miért húzunk mégis ilyen határokat?
A darab ráadásul nyelvileg is rendkívül gazdag: a lírai szerelmi jelenetek, a tréfás, kétértelmű szócsaták (főleg Mercutio szereplésével), a reneszánsz emberéletről alkotott szemlélet mind jelen vannak benne, ezért nemcsak sztori, hanem „nyelvi tűzijáték” is.